Kemenesi Gábor: Vészhelyzet esetén támogatnunk kell egymást
Az Origonak adott interjút Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem docense és a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) igazgatója.
Milyen célkitűzésekkel jött létre az első Nemzetközi Magyar Biobiztonsági Konferencia?
A konferencia során szakmai alapot teremtettünk a biobiztonságról való gondolkodáshoz a téma széleskörű képviselői számára, és ehhez egy valóban gyakorlatorientált, életszerű megközelítést választottunk. Fontos volt számunkra, hogy ne csak hazai, hanem nemzetközi szinten is megszólítsuk a témában érintett szereplőket, így a két napos eseményen az állami, ipari és tudományos oldal képviselői is megjelentek. Külön öröm, hogy az Egészségügyi Világszervezet is képviseltette magát.
Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől, ami bizonyítja, hogy egy eddig hiányzó fórumot tudtunk megteremteni. Kiemelt jelentőségű, hogy alulról szerveződő kezdeményezésként indult, és végül az egész régió, tehát mind Közép-Kelet-Európa, mind a Balkán számára hasznos platformmá nőtte ki magát, de Svédországból is volt résztvevőnk. Ez különösen fontos számomra, mert úgy gondolom, Magyarország lehet az az ország, amely vezető szerepet vállalhat az egységes biobiztonsági eljárásrend és szabályozás megteremtésében a térségben. Nagy büszkeség, hogy mi lehettünk a kezdeményezők.
Milyen főbb trendek, kihívások és fejlesztési irányok rajzolódtak ki a konferencia során?
Az egyik legmarkánsabb trend a kibervédelem és a kiberbiobiztonság. Előtérbe kerültek a kibertérrel kapcsolatos biobiztonsági kérdések, ami magában foglalja a biológiai adatok, például betegadatok vagy kutatási eredmények digitális védelmét, valamint a laboratóriumi rendszerek fizikai és informatikai védelmét.
A kiberbiobiztonság (angolul: cyberbiosecurity) az információbiztonság, a kibervédelem és a biobiztonság metszéspontjában elhelyezkedő, interdiszciplináris szakterület, amely a biológiai adatok, rendszerek, technológiák és infrastruktúrák védelmét célozza meg a kibertérből érkező fenyegetésekkel szemben.Célja a biotechnológiai kutatások, bioinformatikai rendszerek, szintetikus biológiai platformok, valamint laboratóriumi automatizálási eszközök integritásának, megbízhatóságának és elérhetőségének biztosítása. Ez magában foglalja a genetikai adatok, kutatási eredmények és bioalapú ipari folyamatok védelmét az illetéktelen hozzáféréstől, manipulációtól vagy szabotázstól.
A kiberbiobiztonság mára a szakterület megkerülhetetlen részévé vált, különösen a kvantumtechnológia fejlődésének fényében, amely új szintre emelheti a támadási és védelmi lehetőségeket is. További hangsúlyos témát jelentett a mikotoxinok kezelése, a veszélyes biológiai ágensek előfordulása, a védelmi rendszerek fejlesztése és a kvantumszámítógépek lehetséges jövőbeni hatása.
Előadásában szó esett a magyarországi BSL-4 laboratóriumok kutatásairól. Melyek jelenleg a legfontosabb projektek?
Sokan misztikusnak tartják ezeket a laborokat, ahol valami titkos dolog történik. Manapság pedig különösen fontos, hogy a kutató sokat beszéljen a kutatásairól és az átlagember is értse, hogy ez miért jó, mit és miért csinálunk. Lényegében a jövő járványait okozó vírusokat próbáljuk azonosítani; olyanokat, amelyek gyorsan változtatják a genomjukat és világszerte elterjedtek lehetnek. A vírusgenom a vírus örökítőanyaga, amely tartalmazza a fertőzéshez, replikációhoz és gazdasejt manipulációjához szükséges genetikai információt. Lehet RNS- vagy DNS-alapú, egy- vagy kétszálú, lineáris vagy cirkuláris szerkezetű, és mérete, komplexitása jelentősen eltérhet a különböző vírusfajok között.
Többek között a Lloviu vírust vizsgáljuk, amely filogenetikailag az ebola és a Marburg-vírus közé esik. Kutatjuk az evolúcióját, fertőzőképességét, de terápiás lehetőségeket is keresünk. Foglalkozunk a Nipah vírus terepi és laboratóriumi kutatásával, új mintavételi technológiákat fejlesztünk, mobil PCR-eredményekkel és helyszíni szekvenálással. Emellett a Krími–Kongói vérzéses láz vírusát is vizsgáljuk, főleg éghajlatváltozás és vektorok terjedése kapcsán. Jelenleg több BSL-3 és két BSL-4 labor működik Magyarországon, és egyre szorosabb az együttműködés közöttünk. Ez teszi lehetővé, hogy vészhelyzet esetén egymást támogassuk.
Hogyan járulnak hozzá ezek a laborok a globális járványok és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez?
Kutatásaink többek között a Nipah vírusra, a kongói vérzéses lázra, az európai Ebolára és más veszélyes vírusokra is kiterjednek. Ezek révén új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök és megelőzési stratégiák fejlesztésén dolgozunk. A célunk az, hogy felismerjük a jövő fenyegetéseit, mielőtt azok világjárvánnyá nőnék ki magukat.
