Kalodába záró ideológiák
Leor Zmigrod, a Cambridge-i Egyetem idegtudósa és számos más egyetem vendégprofesszora Ideológiák az agyban című könyvében (Gondolat, 2025) főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság. A szerző ennek alapját a merev és hajlékony (flexibilis) gondolkodás kettősségében találja meg, elméletét rendkívül alapos pszichológiatörténeti, kognitív idegtudományi, genetikai és képalkotó neurobiológiai kutatási eredményekkel támasztja alá. A könyv méltó fordítójával, Pléh Csaba pszichológus-nyelvész akadémikussal, a CEU vendégprofesszorával beszélgetett az eLitMed.
– Hogyan kezdődött az ideológiák és politikai meggyőződések pszichológiai kutatása?
– Leor Zmigrod könyve első harmadában hosszan elemzi az ideológiák pszichológiai értelmezésének történetét. Modern értelemben ezek vizsgálata a 20. század első felében, a fasizmus, illetve a bolsevik kommunizmus megjelenésével kezdődött. Sok kutatóban felmerült a kérdés, hogy mi jellemzi azokat, akik könnyedén alkalmazkodtak Hitlerhez, és a mindennapokban is engedelmeskedtek a fasiszta ideológiának. Az az általános felfogás alakult ki, hogy a szélsőségesen autoriter (akár fasiszta, akár bolsevik kommunista) nézetekkel könnyen azonosuló emberek gondolkodását a merevség, illetve a tekintélynek való feltétlen engedelmeskedés jellemzi. E kutatások kezdetben tisztán filozófiai síkon zajlottak, majd a múlt század közepén empirikus vizsgálatokat is kezdtek.
– Mikor alakul ki e merev gondolkodási stílus?
– A híres autoritáriánus személyiségvizsgálatot végző kutatók, akik Európában és az Egyesült Államokban is végeztek kérdőíves felméréseket, illetve gyerekeket is vizsgáltak, feltárták, hogy a tekintélynek való engedelmeskedés, illetve a merev gondolkodás már kisiskolás, sőt néha óvodáskorban megjelenik. Ezekből a megfigyelésekből bontakozott ki az F-skála (az F a fasizmus rövidítése) köré szervezett személyiségfogalom és az a feltételezés, miszerint a szélsőséges politikai ideológiákra való hajlam alapvetően a tekintéllyel felruházott személyeknek való feltétel nélküli engedelmességgel függ össze. A szerzők azt feltételezték, hogy a német emberekre jobban jellemző e gondolkodási stílus, és ezért ereszthetett gyökeret ott a nácizmus. Csakhogy hamar kiderült, hogy ez az attitűd ugyanannyira jellemző Európa más országainak lakosaira, sőt az amerikaiakra is. Az egész világon találni merev gondolkodású személyeket. A jelek szerint ez kifejezetten általános tulajdonsága sok embernek, így megdőlt az a hipotézis, miszerint Németország ebből a szempontból különleges lenne.
– De a merev gondolkodás és a szélsőséges ideológiákra való hajlam összefüggése megalapozottnak bizonyult?
– Igen, és itt kezdi a szerző, Leor Zmigrod a saját kutatásait az előző évtizedben. Célja annak feltárása volt, hogy modern kognitív pszichológiai módszerekkel hogyan vizsgálható a gondolkodás merevsége, és e gondolkodásmód hogyan vezet végül a tekintélyhez való igazodáshoz. A klasszikus autoritáriánus személyiséggel kapcsolatos vizsgálatokat főként kérdőíves módszerrel, vagyis az emberek önbevallására alapozva vizsgálták a 20. század közepén. Ennek a módszernek megvannak a maga korlátai. Ezzel szemben Zmigrod közvetett adatokkal, három különböző kognitív pszichológiai teszttel dolgozik, amelyek nem közvetlenül kérdeznek rá a személyek vélekedésére. (...)
– E tesztek hogyan függenek össze a gondolkodási merevséggel?
– Ezek a kísérletek mind a gondolkodás különféle aspektusainak flexibilitását vizsgálják. Kiderül belőlük, hogy az ember mennyire mereven vagy éppen hajlékonyan követi a szabályokat, mennyire képes elrugaszkodni a merev értelmezési keretektől, illetve mennyire képes kreatívan, újszerűen gondolkodni. Ezekből a vizsgálatokból Zmigrod és kollégái meghatározták, hogy mennyire merev a személy gondolkodása, majd különböző fondorlatos módszerekkel meghatározták a politikai meggyőződését is. Ezt meg lehet kérdezni egyszerűen és bonyolultan is, és gyakran az utóbbi biztosítja az őszintébb válaszokat. Meg lehet kérdezni, hogy a legutóbbi választásokon melyik pártra szavazott, de az attitűdjeiből is következtetni lehet arra, hogy mennyire fogékony a szélsőséges ideológiákra. Ezekből a vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a merev gondolkodás egyértelműen összefügg a szélsőséges (akár szélsőjobb-, akár szélsőbaloldali) ideológiákkal való rokonszenvvel. Igaz volt ez az észlelési, a gondolkodási és a szabálykövetési hajlékonyságra is.
– Mi határozza meg az ember gondolkodásának merevségét? Inkább öröklött tényezők vagy környezeti faktorok játszanak ebben szerepet?
– Az impulzivitásra és a személyiség temperamentumára hatnak genetikai tényezők is, így feltárhatók e jellegzetességekben örökletes különbségek az emberek között. E különbségek pedig – a szükséges környezeti feltételek teljesülése esetén elvezethetnek a merev vagy éppen a hajlékony gondolkodáshoz, rajtuk keresztül pedig a politikai ideológiákra való fogékonysághoz. De e jellegzetesség kiteljesedésében mind a családi, mint a tágabb kulturális környezetnek nagy jelentősége van. Azt Zmigrod is hangsúlyozza, hogy hiába vannak e viselkedésre ható genetikai tényezők, szó sincs arról, hogy előre meghatározott lenne a sorsunk. A sorsunkat mi magunk kovácsoljuk, és nagymértékben tudunk változtatni az öröklött késztetéseinken.
A teljes beszélgetést ITT olvashatja
