Tudomány
„Jobban” hízunk az európai átlagnál
2010. április 11. 12:37
A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) március elején tartott X. kongresszusán megtárgyalta a legújabb eredményeket, és ismertetésre került egyebek közt a tavaly év végén Budapesten, a társaság által rendezett II. Középeurópai Elhízástudományi Kongresszus anyaga.
Vírusok és gének
A közép-európai kongresszusról Halmy László számolt be. Elmondta: a Földön 1,2 milliárd túlsúlyos és 310 millió kórosan kövér ember él, az elhízás előfordulása valamennyi kontinensen növekszik.
Először jelent meg – egyelőre megerősítésre szoruló – adat arról, hogy az Egyesült Államokban (2004-es felmérés) a nők körében nem növekedett az elhízás aránya. Szóba került a jelenség víruseredete is: az USA-ban az 1980- as évektől az obezitás hirtelen növekvő, genetikai okokkal nem magyarázható előfordulását észlelik. Kialakulásában – amelyet nem kísér a táplálékfelvétel szabályozási zavara – a környezeti tényezők, kiemelkedően a vírusinfekció játszhatnak közre, aminek lehetőségét ikervizsgálatok is igazolták. Az adenovírus-36, illetve -37-fertőzés hatására a zsírsejtek extrém módon megnagyobbodnak; a vírussal szemben specifikus ellenanyag termelődik, így például az amerikai és koreai elhízottak 30 százalékában található adenovírus-36 elleni antitest. Jelenleg folynak a vakcinációs vizsgálatok.
Országos felmérés alapján a MET X. Kongresszusán hangzott el először, hogy a felnőttkori obezitás trendje növekszik hazánkban (Paksy A.). 1998 és 2003 között férfiak körében 5,4, nők esetében 5,6 százalékkal nőtt a normális súlyt meghaladók aránya, vagyis az elhízás évente 1,1 százalékkal nagyobb arányban fordult elő. A trend növekedési üteme meghaladja az európai országok zömében észlelhetőt. A magyar lakosság elhízás iránti hajlamában a genetikai polimorfizmus fontos szerepet játszik (Szalai Cs.). A 1337-es esetszámmal végzett genomikai program eredménye szerint a nők és a férfiak esetében más-más tényezők állnak az elhízás genetikai hátterében. A vizsgált populációban nők körében 6, férfiak esetében 1 polimorfizmust lehetett kimutatni, 1 fordult elő mindkét nemben.
Sikerült feltárni a cukorbetegségben, illetve a hipertóniában jellemző genetikai variációk és az elhízás összefüggését. A gyermekkori elhízás az azonos nemű szülőhöz köthető: egy kórosan kövér anya leányának 10-szeres esélye van elhízásra (az esély 41 százalék, szemben a normális testsúlyú anya lányának 4 százalékos esélyével), egy elhízott apa fia 6-szoros valószínűséggel hízik el (elhízási esélye 18 százalék, szemben a normális súlyú apa fiának 4 százalékos esélyével).
Forrás: Prof . dr . Halmy László, Medical Tribune
