Jobb, ha nő a sebész?
Egy új kanadai elemzés szerint a női sebészek által elvégzett műtétek esetén valamivel ritkábban jelentek meg komplikációk és kisebb arányú volt a kórházi újrafelvétel szükségessége is, írja az OTSZ Online.
A sikeres sebészi gyakorlatnak négy alappillére van: a megfelelő tudás, a helyes orvos-beteg kommunikáció, jó orvosi döntések és a műtéttechnikai profizmus. A sebészi kiválóságot leginkább a műtéti kimenetel jelzi, hiszen egy sikertelen műtét következményei már a beavatkozást követő rövid időn belül nyilvánvalóvá válnak. A nő és a férfi orvosok eltérő betegellátást végeznek, habár ezzel kapcsolatban igen kevés tudományos adattal rendelkezünk. Tsugawa és munkatársai eredményei alapján a nő belgyógyászok által kezelt betegek kórházi mortalitása alacsonyabb és kevesebbszer van szükség újbóli kórházi beutalásra is. Szerintük ennek hátterében a női kezelőorvosok betegközpontúbb viselkedése állhat, illetve az a tény, hogy a nők hajlamosabbak az aktuális szakmai ajánlások pontos betartására, mint férfi társaik. Ugyanakkor sebészek esetében nem hagyható figyelmen kívül az a tényező sem, hogy ki milyen műtéttechnikai és testi adottságokkal, valamint gyakorlattal rendelkezik.
A tanulmányban összesen 104 630 beteg vett részt, akiket 3314 különböző sebészorvos (774 nő és 2540 férfi) operált. A párosítást megelőzően a nő orvosok által kezelt betegek között több volt a nő és fiatalabbak voltak, azonban a párosítást követően a férfi és női sebészek által kezelt páciensek csoportja összehasonlítható volt. A női sebészek által operált betegek között kevesebb haláleset következett be, a páciensek kisebb arányban kerültek ismét kórházba és körükben kevesebb komplikáció jelent meg, mint azoknál, akiket férfi sebész operált.
