Intravénás oxigén
A kóros oxigénhiányos állapoton segíthet az az évek óta fejlesztett amerikai módszer, amely az éltető gázt szállító mikrorészecskéket közvetlenül a véráramba juttatná, írja a Qubit.
A világszínvonalú klinikiai kutatásairól ismert Boston Children's Hospital kardiológiai osztályát vezető John Kheir és csapata először 2012-ben állt elő azzal, hogy a tüdő leállása miatt bekövetkezett oxigénhiányos állapoton úgy segítenének, hogy az oxigént közvetlenül a véráramba fecskendeznék. Az ötlet a laikusoknak magától értetődőnek tűnhet, csakhogy kivitelezése sokáig lehetetlennek bizonyult.
Az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtekhez hasonló eszközt egészen sokáig nem sikerült előállítani. Kheir és csapata ezelőt hét éve állt elő az ötlettel, miszerint nanotechnológia módszerekkel, a sejtmenbránokat alkotó zsírmolekulákhoz hasonló lipidszálakból összeállítható egy olyan buborék, amely oxigént szállíthat a vérbe.
A bostoni orvoskutatók állítása szerint mostanra sikerült megtalálni a megfelelő hordozókat is, merthogy a korábbi zsírgömböcskés verzió mellett kidolgoztak egy másikat is, amelyben a nanogömbök héja módosított poliszacharidokból (konyhanyelven: keményítőből) készült kompozitanyag. Kheir és csapata olyan sürgősségi esetekben vetné be a módszert, amikor a légzés leállása miatti időveszteség visszafordíthatatlan folyamatokat indít be, és nem lehetséges másképp – például transzfúzióval – emelni a vér oxigénszintjét.
Pedig a vérátömlesztéshez szükséges vérből sincs elég. Ezt orvosolnák a Bristoli Egyetem kutatói, akik idén év elején a Nature hasábjain publikálták, hogy kidolgoztak egy eljárást, amellyel tömegesen lehet vörösvérsejteket előállítani.
