Inszomnia és alkoholizmus – melyik volt előbb?
Az Alcohol folyóirat márciusi számában jelent meg az Ohio State University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása, hogy az álmatlanság és az egészségre veszélyes mértékű alkoholfogyasztás olyan szorosan összefonódik, hogy becslések szerint az alvásproblémákkal küzdő emberek legalább egyharmada, de akár 91 százaléka is visszaél az alkohollal.
A tanulmány szerint az érzékelt stressz és a depresszió is szerepet játszik a két állapot közötti kapcsolatban, ami talán nem meglepő. De mivel az álmatlanság és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás közötti kapcsolat mindkét irányban fennáll, az elemzés szerint a stressz vagy a depresszió hatása attól függ, hogy melyik állapot állt fenn előbb.
“A kutatás során minket leginkább az érdekelt, hogy az álmatlanság hogyan vezet alkohol abúzushoz. Azt találtuk, hogy úgy tűnik, ez elsősorban a stressz révén történik. Amikor azonban megcseréltük az irányt, kiderült, hogy az alkoholizmus elsősorban a depresszión keresztül vezet álmatlansághoz” - nyilatkozta Jessica Weafer, a tanulmány első szerzője.
“Az ilyen típusú közvetítő tényezők azonosítása fontos kezelési következményekkel járhat” - fejtette ki Weafer. “Ha az álmatlanságban szenvedő emberek sok stresszt élnek át, a kezelési gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy ha a stresszt célba tudjuk venni, akkor ez csökkentheti annak valószínűségét, hogy az álmatlanság súlyos alkoholfogyasztáshoz vezessen.”
Az álmatlanság és az egészségre veszélyes mértékű alkoholfogyasztás komoly felfordulást okozhat az ember életében, mivel mindkettő a munkából való kimaradással és a munkahelyi termelékenység csökkenésével jár. A krónikus álmatlanság növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór és más krónikus betegségek kockázatát. Az alkohol abúzus egyik meghatározó jellemzője, hogy az illető akkor is folytatja az ivást, amikor interperszonális problémákkal találkozik, megbetegszik vagy megsérül, vagy ittasan vezet.
Weafer kiterjesztette a problémás alkoholfogyasztás kockázataira irányuló kutatási fókuszt arra a tényre, hogy a rossz alvás fokozott alkoholfogyasztáshoz vezethet, és az alkohol abúzusban szenvedők általában alvási nehézségekkel küzdenek.
”Nagyon-nagyon magas azoknak az alkohol abúzusban szenvedő embereknek a száma, akik álmatlansággal is küzdenek. Ez egyrészt feltűnő, másrészt igen fontos a terápiás szempontjából” - összegzett Weafer.
A jelen vizsgálatban résztvevők egy olyan nagyobb projekt részét képezték, amelyben egy digitális álmatlansági beavatkozás hatékonyságát tesztelték a rosszul alvó, nagyivó emberek számára. Összesen 405 önkéntes töltött ki kérdőíveket, amelyek az álmatlanság súlyosságát, a jelenlegi és korábbi ivási szokásokat, az érzékelt stresszt és a depressziós tüneteket mérték fel.
A stressz és a depresszió gyakran átfedik egymást, de mégis elkülönülnek egymástól - a stressz-skála azt méri, hogy az élethelyzeteket milyen mértékben érzékelik stresszesnek, a depresszió-skála pedig a reményhez, félelemhez, boldogsághoz és magányhoz kapcsolódó viselkedést és érzéseket méri.
Korábbi kutatások szerint a stressz vagy a depresszió, vagy mindkettő hozzájárul a zavart alváshoz vagy az erős alkoholfogyasztáshoz - említette meg a tanulmány társszerzője, Justin Verlinden.
“Nagyon sok olyan különböző útvonal van, amely magyarázatot adhat az álmatlanságra és az alkoholfogyasztásra. Össze akartuk kötni a kapcsolódó pontokat, és azt akartuk megnézni, mit jelentenek a kapcsolódások” - fejtette ki Verlinden.
Az adatok elemzése során a kutatók különböző statisztikai modellekkel feltárták, hogy a stressz és a depresszió milyen sokféleképpen befolyásolja az álmatlanság és a veszélyes alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot.
“Ha a stresszt és a depressziót külön-külön vizsgáljuk, azt találjuk, hogy közvetett kapcsolat van az álmatlanság és az ivás, valamint az ivás és az álmatlanság között - vagyis az álmatlanság és az ivás közötti kapcsolat jó része az érzékelt stresszel vagy a depresszióval magyarázható” - magyarázta Verlinden. “Amikor a stresszt és a depressziót is ugyanabba a modellbe tesszük, akkor egyedi eredményeket kapunk, annak ellenére, hogy a stressz és a depresszió között is sok közös jellemző van.”
Az álmatlanságot előrejelző modell, amely a korábbi erős alkoholfogyasztást tartalmazta, azt mutatta, hogy a stressz jellemzői - a depresszióval közös tüneteken túl - jobban leírták ezt a kapcsolatot. A sorrendet megfordító modellben, ahol az alkoholfogyasztás az álmatlanság kialakulását jelzi előre, a depressziónak a stresszel nem közös tünetei jobban magyarázzák a kapcsolatot.
“Ez a megállapítás nagyon meglepő volt, de megmutatta annak előnyeit, ha a stresszt és a depressziót is ugyanabban a modellben vizsgáljuk, hogy lássuk, hogyan különbözhetnek ezek az útvonalak attól függően, hogy mi az időrendiség” - mondta Weafer.
A kutatók mind a stresszt, mind a depressziót részleges, közvetett útvonalként írják le - ami azt jelenti, hogy számos más tényező is létezik, amely segíthet megmagyarázni a rossz alvás és a problémás alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot. A mostani eredmények inkább egy pillanatfelvételt jelentenek, mintsem teljes körűen megmagyaráznák, hogyan kapcsolódik össze az álmatlanság és a nagyivás az idő múlásával, és hogy a depresszió és a stressz hogyan illeszkedik ebbe a kapcsolatba
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Stress, depression factor into link betweeninsomnia, heavy drinking
Irodalmi hivatkozás:
Justin J. Verlinden et al, Indirecteffects of perceived stress and depression on the relationshipbetweeninsomnia symptoms and hazardous drinking, Alcohol (2025). DOI: 10.1016/j.alcohol.2025.01.001
