Innovációs Nap a Semmelweis Egyetemen

Az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK) megrendezett esemény kezdetén Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntötte a jelenlévőket és tolmácsolta Merkely Béla rektor gondolatait. „A modellváltás az egyetem hazai és nemzetközi elismertségében, tudományos és innovációs teljesítményében új távlatokat nyit. A változásnak köszönhetően az egyetem társadalmi, gazdasági szerepvállalása is megerősödhet, valamint közelebb kerülhetünk a célunkhoz, hogy a Semmelweis Egyetem 2030-ra bekerüljön a világ 100 legjobb, szakterületén pedig Európa 5 legjobb egyeteme közé” – fogalmazott levelében Merkely Béla. Kiemelte, a modellváltás természetesen érinti az egyetem innovációs potenciálját és ösztönzi az azt megalapozó kutatás-fejlesztési tevékenységet is.

„Elengedhetetlen az elért sikereinkből való építkezés, az értékteremtő hagyományok továbbvitele. Ezért továbbra is kiemelten fontosnak tartom az olyan nagy hagyománnyal rendelkező tudományos rendezvényeket, mint a Semmelweis Innovációs Nap, valamint az olyan elismeréseket, mint a Semmelweis Innovációs Díj” – mutatott rá Ferdinandy Péter. Mint fogalmazott, az Innovációs Nap a hagyományok megtartása mellett évről évre igazodik az új szakmai, gazdasági, társadalmi elvárásokhoz is. Ennek nyomán az esemény kiemelt témaköre idén a gyorsan fejlődő egészségügyiadat-digitalizáció. „A koronavírus-járvány kapcsán beigazolódott, hogy milyen fontos a saját erőből való cselekvés képessége, így a hazai egészségipar és tudásbázis fejlesztése nem állhat meg. Ebben a folyamatban fontos szerepet kap a Semmelweis Egyetem, azon belül az egyetemi kutatás-fejlesztés és az innováció” – mondta az innovációs rektorhelyettes, aki gratulált a Semmelweis Innovációs Díj nyerteseinek, kiemelve, hogy az elismeréssel az egyetem vezetése ösztönözni kívánja az innovációs szemlélet és vállalkozói kultúra elterjedését az intézményben, továbbá támogatni és jutalmazni a hallgatók, PhD-hallgatók és kutatók innovációs tevékenységét.

Fókuszban az egészségügyiadat-digitalizáció

Ezt követően a tudományos és innovációs rektorhelyettes prezentációjában bemutatta az intézmény kutatás-fejlesztést és innovációt (KFI) támogató egységeit. „A Semmelweis Egyetemen egy új KFI támogató rendszert fejlesztünk, kiegészítve a már meglévő rendszerekkel. Nemcsak a modellváltás, hanem a nemzetközi verseny is igényli azt, hogy sokkal komolyabban tudjuk menedzselni a kutatás-fejlesztési tevékenységet” – hangsúlyozta Ferdinandy Péter. Hozzáfűzte, mindezek célja az, hogy a kutatók a bonyolult adminisztráció helyett elsősorban az innovációval és a kutatással tudjanak foglalkozni. Felhívta a figyelmet, hogy a TDK-hallgatók, az OTDK-n jutalmazott előadások és a PhD-hallgatók számának növelése, a nemzetköziesítés, a publikációk, citációk növekedése, a felhasznált pályázati bevételek gyarapítása, valamint a KFI vállalati megbízások számának és bevételének ösztönzése mind az egyetem KFI stratégiájának egy-egy alappillére. Kiemelte, ezen célok elérésével tud a Semmelweis Egyetem előrelépni az egyetemi rangsorokban.

Az egyetemen elkezdődött egy új támogatói struktúra felépítése, amely jelenleg még kialakítás alatt áll – ismertette Ferdinandy Péter, hozzátéve: idén létrejött a KFI finanszírozási alap, amelynek most készül a szabályzata. A tudományos és innovációs rektorhelyettes szólt még a Semmelweis Egyetem KFI zászlóshajó projektjéről, az Egészségipari-Biotechnológiai Science Parkról is, amely a tervek szerint Budapesten, az egyetem környékén fog megvalósulni. Hangsúlyozta, a projekt célja, hogy a Semmelweis Egyetem a regionális egészségipari gazdaságfejlesztés kulcstényezője legyen. Felvázolta továbbá a Science Park infrastruktúráját és szakmai irányvonalait is.

Szigeti Gyula, az Innovációs Központ igazgatója a tudásközpontú információmenedzsmentről tartott előadást. Ebben rámutatott: az Innovációs Központ a Semmelweis Egyetem azon központi szervezeti egysége, amelynek feladata – az innovatív gondolkodásmód és gyakorlat elterjesztése mellett – az intézmény pályázati portfóliójának magas színvonalú kezelése, a projekt-, tudás-, és technológiatranszfer, valamint az innováció menedzsmentjének működtetése. Emellett a szervezeti egység felel még a KFI területhez kapcsolódó oktatási tevékenység ellátásáért, az egyetem szellemi vagyonának védelméért és hasznosításáért a piaci szereplőkkel együttműködő innovációs ökoszisztéma kiépítése keretében. Szigeti Gyula előadásában beszélt többek között arról, hogy elkezdődött az egyetemi tudástérkép kidolgozása, de kitért a kutatókat segítő anyagok folyamatos fejlesztésére is. „A Semmelweis Egyetem az elmúlt 12 hónapban 30 iparjogvédelmi bejelentést tett” – emelte ki, hozzátéve: ezzel a számmal az intézmény a hazai orvosképző intézmények előtt jár, az eredmények pedig azt is mutatják, hogy sikerült az egyetem kutatóinak figyelmét ráirányítani egyfajta szemléletváltásra. Bemutatta még az egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázatot és annak eredményeit.

Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánja „Adatvezérelt egészségügy és paradigmaváltás” címmel tartott prezentációt. Előadásában konkrét példákon keresztül mutatta be, miként lehet az adatot életmentésre használni. Hangsúlyozta, a jövőben számos területen fog kialakulni digitális ellátási modell, ez pedig átértelmezi majd az orvos-beteg, az asszisztens-beteg, az orvos-asszisztens és az orvos-orvos kapcsolatrendszert. Az egészségügyi ellátás megszervezéséhez nem csak egészségügyi adatokat lehet figyelembe venni – mondta el, majd bemutatta, miként tud részt venni a mesterséges intelligencia a döntéstámogatásban. „A Semmelweis Egyetem képes mesterségesintelligencia-szolgáltatás nyújtására a döntéstámogatás vonatozásában” – jelentette ki Szócska Miklós. Az EKK dékánja előadásában kitért továbbá arra is, miként lehet használni a mesterséges intelligenciát a járványkezelésben.

Az Innovációs Nap programjának folytatásában Kuthy Antal, az InnoHealth DATALAKE, E-Group konzorcium vezetője adott betekintést az InnoHealth projekt tevékenységébe, illetve Fürjes Balázs, az InnoStars igazgatója ismertette az EIT Health lehetőségeit az innovátorok számára.ű

Semmelweis Innovációs Díj: 3 kategóriában 5 díjazott

Az előadásokat követően az idei Innovációs Díjakat Ferdinandy Péter és Szigeti Gyula adták át. „A Semmelweis Innovációs Díj célja a Semmelweis Egyetem hallgatói, valamint kutatói által létrehozott tudományos eredmények népszerűsítése, széles körben történő megismertetése és a létrejött szellemi termékek hasznosításának elősegítése üzletfejlesztésen keresztül, valamint a vállalkozói kultúra megismertetése és megteremtése az egyetemi polgárság körében” – fogalmazott az Innovációs Központ igazgatója, hozzátéve: az elismerést minden évben három kategóriában, az egyetem Szenátusa által jóváhagyott díjazottak kapják meg. Idén öten részesülhettek díjazásban. „Szeretnék gratulálni mindenkinek, aki pályázatot adott be! Ők már egy lépcsőfokkal előrébb járnak, hiszen gondoltak arra, hogy egy innovációs projekttel foglalkozzanak” – mondta el a rektorhelyettes.

A leginnovatívabb TDK-munka kategóriában kapott elismerést dr. Trinh Sarolta, az Általános Orvostudományi Kar elsőéves PhD-hallgatója. „A gyermekgyógyászokból és gyermekaneszteziológusokból álló kutatócsoportunk egy olyan multimodális monitorrendszert tesztel, ami valós időben, nem invazív módon a gyermekaneszteziológiai műtétek alatt méri a vitális lélegeztetési, hemodimanikai és neurovaszkuláris paramétereket. A hosszútávú célunk ezzel az, hogy a monitorokból érkező adatok segítségével egy olyan mesterséges intelligenciát hozzunk létre, ami előre tudja jelezni a nem kívánatos eseményeket és ezáltal az aneszteziológus sokkal felkészültebben tudja ezeket várni, vagy megfelelően korai beavatkozással akár meg is előzni” – foglalta össze előadását, hozzátéve: kutatásuk eredményeképpen a gyermekeknek a jövőben javulhat a gyermekaneszteziológiai ellátásuk. Az általa fejlesztett valós idejű műtéti eseménynapló a műtét során rögzíti a műtét közben bekövetkező eseményeket a technikai történésektől kezdve az aneszteziológiai intervenciókon át a különböző tünetek jelentkezéséig. Az Excel-alapú, elektronikus naplóban nemcsak azt rögzítik, mely esemény mikor jelentkezett, de azt is, hogyan orvosolták az esetleges felmerülő tüneteket. Az adatok utólagos elemzése során jobban megérthetjük mi áll a műtét közben bekövetkező események és élettani változások hátterében – mutatott rá Trinh Sarolta, hozzátéve: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán a legtöbb műtét alatt már használják ezt a monitorrendszert és eseménynaplót. Jelenleg a kutatás az adatgyűjtés fázisában jár, de hamarosan elindul az adattisztítás- és elemzés is, idővel pedig megkezdődhet a mesterséges intelligencia gépi tanulási folyamata is – tette hozzá.

A leginnovatívabb PhD értekezéskategóriában díjazták dr. Danics Leát, a Transzlációs Medicina Intézet tudományos segédmunkatársát, aki kutatásai során egy preklinikai eszköz kifejlesztésében vett részt, amellyel modulált elektrohipertermiás kezelést lehet végezni kisállatmodelleken. A modulált elektrohipertermia egy teljes egészében magyar fejlesztésű eljárás, amely dr. Szász András nevéhez fűződik. A kutatásunk során triplanegatív emlőrákban teszteltük a kezelési modalitás hatékonyságát és alkalmazhatóságát, valamint optimalizáltuk az eszközt: változtatásokat végeztünk az elektródákon, amelynek segítségével nemcsak jobb felelületadaptációt és pozícionálhatóságot értünk el, de jobban reprodukálható kezeléseket is tudtunk végezni – mutatott rá Danics Lea. A triplanegatív emlőtumorok nagyon agresszívnak számítanak és gyógyításuk is nehezebb, hiszen nem expresszálják az emlőtumorok többsége által expresszált hormon- és Her2 receptorokat, így nem kezelhetők célzott terápiával. A modulált elektrohipertermiás eljárás azonban a tumor elektromos tulajdonságaiban rejlő különbségeket használja fel, vagyis azt, hogy a tumor ellenállása kisebb a körülötte lévő szöveteknél. A kezelés additív hatásaként megfigyeltük, hogy ezen a triplanegatív emlőtumoron progeszteron receptorok fejeződnek ki, ami alapját képezheti akár később egy célzott terápiának, tehát érzékenyíteni tudjuk a tumort. Emellett arra is látunk jeleket, hogy képes csökkenteni a terápia-rezisztenciát, mind kemo- mind radio-terápiával szemben, képes fokozni a kemoterápia hatékonyságát úgy, hogy közben a terápia toxicitását nem fokozza – foglalta össze Danics Lea.

Szintén a leginnovatívabb PhD értekezés kategóriájában kapott elismerést dr. Sayour Alex Ali, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus rezidense. Az infarktus az egyik vezető haláloknak számít Magyarországon, ezzel kapcsolatban végeztünk transzlációs szemléletű alapkutatást a klinikán. Ennek célja az infarktusterület csökkentése, melyre jelenleg sem eszközös, sem gyógyszeres terápia nem áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy ez az infarktus hosszútávú kimenetelének egyik legfontosabb prediktora – emelte ki Sayour Alex Ali. Hozzátette: az infarktust ugyan katéterezéssel ma már sikeresen kezelni tudják, de a pácienseknél gyakran alakul ki hosszútávon szívelégtelenség – ezt igyekeznek megelőzni az infarktusterület csökkentésével. Egy újfajta gyógyszeres terápiás lehetőséget fejlesztettünk ki, a bench-to-bedside megközelítés helyett azonban egy jól bevált gyógyszercsalád egyik tagját alkalmaztuk, melyet eddig teljesen más indikációs körben használtak. Eredményeinket alátámasztottuk egy preklinikai metaanalízissel is, valamint kidolgoztunk egy intravénást formulázást is erre az egyébként szájon át bevehető gyógyszerre. A kutatást a jövőben a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán épülő nagyállatlaborban folytatnánk, majd megfelelő eredmények esetén következnek a humán tesztelések. A klinikán évente számos infarktusos beteget látunk el, így ezen a populáción lehetőség volna a fejlesztésünket hosszútávon tesztelni és egy új indikációs körrel felruházni egy már bevált és biztonságos gyógyszert – foglalta össze előadását.

A PhD-kategória harmadik díjazottja dr. Stubnya Bence Gusztáv, az Ortopédiai Klinika rezidense, aki kutatásában különböző térdprotézis-beültetésekkel kapcsolatos sebészi feltárási módszereket hasonlított össze. „A klinikán működik egy 3D-s járáskép alkotására és mozgásanalízisre képes járáslabor, amelynek azonban nemcsak az infrastruktúra-igénye magas, de az üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges anyagi és szakmai hozzájárulás is. Kutatásomban egy olyan megoldáson dolgoztam, amelynek működtetése egyszerűbb, üzemeltetése pedig olcsóbb” – fogalmazott. A PhD-értekezésében leírtak szerint szögsebesség és gyorsulás mérésére alkalmas apró giroszkópos szenzorokat helyeznének a betegekre az előre definiált anatómiai pontokra, majd ezeknek az adataiból mesterséges intelligenciát felhasználva képeznék le a betegek mozgását. A megoldással a giroszkópok valamint egy okoseszköz (laptop, tablet, stb.) segítségével juthatnának olyan adatokhoz, amelyekhez eddig igénybe kellett venni a járáslabort – foglalta össze előadását Stubnya Bence Gusztáv, hozzátéve: az ötlet jelenleg fejlesztés alatt áll, nemrég írtak alá együttműködési megállapodást egy Magyarországról indult startuppal, amely a megoldáshoz szükséges szenzorokat biztosíthata a projekthez.

A leginnovatívabb kutatómunka kategóriában díjazták dr. Szebeni Beátát, dr. Pap Domonkost, dr. Vannay Ádámot és dr. Veres-Székely Aport, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, ELKH-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoportjának kutatóit. „Sikerült azonosítanunk egy preklinikai fejlesztési fázisban lévő, a PARK7 molekula működését befolyásoló hatóanyagot, amelynek a széles körű gyulladásgátló, illetve hegesedéscsökkentő hatását elsőként a kutatócsoport ismerte fel. Számos sejten, illetve rágcsálókon végzett kísérlet kapcsán igazoltuk, hogy a hatóanyag erőteljesen gátolja a gyulladásos folyamatokat, a gyulladásos bélbetegség, az akut vesekárosodás, peritoneális gyulladás, valamint a pikkelysömör modelljeiben. Emellett kimutattuk, hogy a hatóanyag gyulladást csökkentő hatásával összefüggésben képes csökkenteni a tüdőhegesedés, valamint a peritonális hegesedés mértékét” – foglalta össze Pap Domonkos, hozzátéve: a Semmelweis Egyetem Innovációs Központjával együttműködve európai, majd nemzetközi szabadalmi beadványt nyújtottak be a hatóanyag ipari hasznosítása érdekében. „A COVID-19 jelentette egészségügyi kihívásokra reagálva úgy döntöttünk, hogy a további fejlesztéseink kapcsán, elsősorban a SARS-CoV-2 fertőzés során kialakuló gyulladás, illetve hegesedés kezelésére fókuszálunk. Célunk a fejlesztések fázis I-es klinikai vizsgálatokig való eljuttatása.”– tette hozzá, kiemelve: jelenleg a preklinikai tesztelés fázisában járnak, de szeretnék, ha minél hamarabb lezajlanának a hatóanyaghoz kapcsolódó további vizsgálatok, hogy fejlesztésük új típusú gyulladáscsökkentő és hegesedést gátló gyógyszerként eljuthasson a betegágyakig.