Milyen zenét hallgassunk és mikor?
Így segítheti a zenehallgatás a hatékony munkavégzést
Kutatások bizonyítják, hogy a zene fokozhatja a dolgozók termelékenységét, javíthatja a hangulatukat, növelheti a kreativitásukat. Nem mindegy azonban, hogy milyen munkakörben és milyen zenét hallgatunk. A HRPWR cikke.
Dr. Teresa Lesiuknak a kanadai Windsor Egyetemen végzett kutatása szerint a zenehallgatás hozzájárulhat ahhoz, hogy munka közben ne csak jobb legyen kedvünk, hanem a felfogóképességünk is gyorsabb legyen. Ehhez persze nem elég csak bekapcsolni a rádiót, és meghallgatni bármelyik számot, egy sor másik tényezőt is figyelembe kell venni.
Mi történik az agyban, amikor zenét hallgatunk?
Montreali agykutatók zenehallgatás közben vizsgálták önként vállalkozók agytevékenységét. Egyrészt megerősítették, amit korábban is tudtunk, hogy a zenehallgatás úgy hat az agyra, mint az evés, a szex vagy a drogok. Ahogy az öröm, a jutalomszerzés pillanataiban mindig, úgy zenehallgatás közben is boldogsághormon, vagyis dopamin szabadul fel az agyban. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy az idegsejtek közötti kommunikációban részt vevő dopamin adott pillanatokban, adott helyen szabadul fel a zene élvezete közben. A tanulmány szerzői szerint a dopamin játszik szerepet abban is, hogy ha nem is ismerünk egy adott dalt, mégis előre megérzünk a különlegesen borzongató zenei pillanatot, vagyis a csúcspontot benne.
Milyen zenét és mikor?
A zene tehát erős örömforrás. Kérdés, hogy miként hasznosítható ez a munkában. Vannak olyan monoton munkakörök, ahol a zene azzal tudja növelni a teljesítményt, hogy enyhíti a dolgozó unalmát. Tipikusan ilyen munkák a gyártósor mellett végzett feladatok, amikor egész nap ugyanazt az egy mozdulatot kell a lehető leggyorsabban elvégezni, vagy a különböző adatbeviteli feladatok. Ezekben az esetekben a zene segíthet monotónia elviselésében, ezzel pedig a teljesítményt is növelheti. Bármilyen meglepő, de bizonyos kutatások eredményei szerint a dinamikus popzenét hallgató dolgozók kevesebbet hibáztak a gyártósor mellett, mint azok, akik nem hallgattak semmit.
Más tevékenységek esetén a zene a kreativitás növeléséhez járulhat hozzá. Ha valaki olyan munkakörben dolgozik, ahol új ötletekre, egyedi elképzelésekre van szükség, segíthet, ha meghökkentő, előre nem ismert lejátszási listákat hallgat, addig nem ismert számokat kutat fel. A meglepő, újszerű zenei megoldások más területeken is inspirálhatják az egyedi ötletek megszületését.
Ha viszont már megvan az ötlet, és a munkavállaló a kidolgozás, az elmélyült munka szakaszába ér, akkor meglepő, fordulatos zenei listák hallgatása helyett inkább komolyzenét vagy instrumentális zenét kell, hogy hallgasson. Ezek mellett jobban lehet koncentrálni a pontosságot, részletkidolgozást igénylő feladatokra. Ráadásul egy zajosabb irodában a zenehallgatás segíthet abban is, hogy ne a többiek beszélgetését figyeljük. A komolyzenén belül különösen hasznosak lehetnek Mozart művei a zeneszerzőhöz köthető Mozart-hatás miatt. Eszerint Mozartot hallgatva az emberek bizonyos logikai, térbeli gondolkodást kívánó feladatokban jobban teljesítenek.
Csapatépítés és jó hangulat
A zene segíthet akkor is, ha csapatban kell együttműködnünk. Jamshed Bharucha agykutató és zenész megállapításai szerint, ha egy csapat közösen hallgat zenét például egy irodában vagy egy üzemben, akkor könnyebben egymásra hangolódnak, gördülékenyebben tudnak összedolgozni. A közös zenehallgatás segít abban is, hogy érzelmileg is közelebb kerüljenek egymáshoz, hamarabb kialakuljon közöttük a csoportidentitás.
Vannak olyan munkakörök, ahol a zene a hangulat oldásában segít, ezzel növelve a teljesítményt. Ha egy boltban kellemes zene szól, a vevők és az eladók is ellazulnak, a vásárlók több időt töltenek az üzletben, az eladók pedig kedvesebben, energikusabban szolgálják ki őket. De hasznos lehet a zene a fogorvosnál is, mert segít elterelni a páciens figyelmét a félelmet keltő helyzetről. Sőt, vannak olyan orvosok, akik műtét közben is szívesen hallgatnak zenét.
Ugyanakkor nem igaz, hogy bármilyen feladat elvégezhető zenére. A University College London pszichológiai tanszékének 1989-es tanulmánya a munkavégzés és a zenehallgatás összefüggéseiről arra jutott, hogy a bonyolult vezetői döntéseket a legjobb csendben meghozni.
A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyászainak közreműködésével készült, írja a lap.
