IgNobel-díjat ért a részeg giliszták vizsgálata
34. alkalommal ismerték el ünnepélyes gálán a legőrültebb kutatókat, felfedezéseket, közli a Népszava.
Idén is kiosztották az IgNobel-díjakat a legőrültebb kutatásokért az egyesült államokbeli Cambridge-ben. Az IgNobel jelentése magyarul becstelen. Ez az esemény a Nobel-díjak átadásának parodizálása, emlékeztet a lap.
Mint írják: a 2024-es díjazottak között volt egy német orvoscsoport, amely azt bizonyította be, hogy ha egy betegnek rossz gyógyszert írnak fel, de az fájdalmat okoz, akkor ez kevésbé ártalmas, mint az a hibás orvosság, amelytől nincsenek panaszai a páciensnek.
A fiziológia kategóriában IgNobel-díjjal tüntettek ki japán és amerikai tudósokat, akik bebizonyították, hogy a nagyobb termetű emlősállatok képesek az ánuszukon keresztül is lélegezni.
A kémia kategóriában francia és holland kutatók az alkohollal itatott giliszták viselkedését hasonlították össze azokkal a fajtársakkal, amelyek a szokásos táplálékokat fogyasztották. A kísérlet során összeengedték a józan és leitatott gilisztákat. Arról készítettek elemzést, hogy mennyire egyszerű szétválasztani egymástól a különböző állapotban lévő állatokat. A díjátadáson a kutatók gilisztajelmezben jelentek meg, egyikük ittasan, a másik józan állapotban.
Az amerikai James Liao az élő és döglött pisztráng úszását tanulmányozta. Megállapítása szerint a folyóban sodródó élettelen pisztráng egy nap alatt ugyanakkora távolságot tesz meg, mint az élő. A különbség annyi, hogy az élő pisztráng sokat úszik keresztbe is a vízben.
A brit Saul Justin Newman demográfia kategóriában kapott díjat, mert megállapította, hogy sok ember, aki arról volt híres, hogy sokáig élt, olyan településen lakott, ahol nagyon rosszul dokumentálták a születési adatokat.
Posztumusz díjat kapott a béke kategóriában az 1990-ben elhunyt B.F. Skinner, aki azt vizsgálta, hogy lehetséges-e galambokat felküldeni a világűrbe. Szintén posztumusz ismerték el az amerikai Fordyce Ely és William Petersen munkáját, akik az 1940-es években azt állapították meg, hogy a tehenek több tejet adnak, ha a hátukra ültetnek egy macskát, aki ijedtében leugrik, amikor a közelében kidurrantanak egy papírzacskót.
