Idegméreg elleni nanokészítményt fejleszt az amerikai hadsereg
Az amerikai hadsereg a vegyi fegyverek egyik legelterjedtebb hatóanyagcsoportja, a szerves foszfátszármazékok elleni szert fejlesztett ki, mely a patkányokon és tengerimalacokon végzett tesztek eredményei szerint több napos védelmet biztosít.
Az amerikai University of Washington, az Army Medical Research Institute of Chemical Defense és a Texas A&M University kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy több napos védelmet sikerült biztosítani kísérleti állatokon egy vegyi fegyvereket semlegesítő szerrel. A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Nanoscavenger provides long-term prophylactic protection against nerve agents in rodents, Science Translational Medicine (2019). DOI: 10.1126/scitranslmed.aau7091.
A vegyi fegyvereket az első világháborúban alkalmazták tömegesen; a nemzetközi szervezetek azóta dolgoznak betiltásukon, mivel szörnyű hatással vannak az emberi szervezetre. Ez azonban vajmi kevéssé érdekli a terroristákat, sőt, egyes esetekben hadseregek is bevetnek ilyen fegyvereket, legutóbb például Szíriában. Az amerikai hadsereg egyik részlegének feladata, hogy a potenciális vegyi és biológiai fegyverek elleni védekezésre készüljön békeidőben: legutóbb például a feketehimlő ellen fejlesztettek ki védőoltást. A betegséget ugyan már régen eradikálták, de nem lehet kizárni, hogy a vírust biológiai fegyverként használja fel valaki.
A vegyi fegyverek egyik legjelentősebb csoportját az idegmérgek, ideggázok alkotják, ezek egyik hatóanyagcsoportja a szerves foszfátszármazékok. Az amerikai kutatócsoport olyan profilaktikus gyógyszer, tulajdonképpen egyfajta vakcina kifejlesztését célozta meg, melyet a katonáknak vagy a civil lakosságnak beadva azok immunissá válnak az ideggázokkal szemben. Korábban is voltak már ilyen törekvések, de csak korlátozott előrehaladást sikerült elérni, mivel a szervezetbe juttatott anyagok olyan gyorsan bomlottak le, hogy csak rövid ideig voltak képesek védelmet biztosítani.
Az új fejlesztés úgy kerülte ki ezt a problémát, hogy a szerves foszfátvegyületeket felkutató és semlegesítő enzimet egy polimer géllel vonták be, ráadásul az egyes partikulumok mérete a nanotartományban maradt, így elég kicsi ahhoz, hogy a szervezet immunrendszere számára láthatatlan maradjon, viszont hosszú ideig a szervezetben maradhasson. Patkányoknak beadva a szer öt napig biztosított védelmet, és nem figyeltek meg mellékhatást. Érdekes módon tengerimalacoknál a készítmény nyolc napos védelmet garantált. A kutatócsoport a közeljövőben majmokon folytatja a szer tesztelését, kedvező eredmények esetén pedig megkezdődhetnek a humán vizsgálatok.