Hogyan segítsünk a fiatal ráktúlélőknek az egészséges életstílus kialakításában?

A negyedéves, Journal of Adolescent and Young Adult Oncology (JAYAO) című interdiszciplináris szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent áttekintő tanulmány (Health Behavior Change Interventions for Teenage and Young Adult Cancer Survivors: A Systematic Review) szerint igen kevés és zömében kis esetszámmal dolgozó, gyenge statisztikai erejű vagy rossz minőségű kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen módszerekkel lehetne hatékonyan befolyásolni a fiatal ráktúlélők életmódját.

Az egészséges életmód különösen fontos a rákot túlélt gyermekek, serdülők és fiatalok számára, egyrészt a rák kiújulásának megakadályozása, másrészt a rák gyógyítására alkalmazott gyógyszerek késői mellékhatásainak kivédése érdekében.

A University College London onkológusai, Gemma Pugh és munkatársai vizsgálatuk eredményeképp megállapítják, a kutatások zömmel csak a legelemibb egészségmagatartással kapcsolatos üzenetek hatásait vizsgálják, így a táplálkozás, testmozgás, dohányzás és alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos információkkal foglalkoznak. Az egyik legfontosabb megállapítás, amit az onkológusok a szakirodalom tanulmányozása alapján megfogalmaznak, hogy jelentős pozitív hatása van annak, ha a fiatal ráktúlélőket magukat is bevonjuk az intervenciók tervezésébe és az e-egészségügyi alkalmazások lehetséges használatának felderítésébe.

A kutatók összesen 12 olyan kutatást találtak, amelyek minden kritériumuknak megfeleltek, ebből 9 volt randomizált, kontrollált vizsgálat. A 12 kutatás közül 6 záródott azzal az eredménnyel, hogy a vizsgált beavatkozási mód hatékonyan módosítja az egészségmagatartást, azonban egyiknek sem volt olyan statisztikai ereje, hogy ki lehetne jelenteni, melyek a szignifikánsan hatékony módszerek, mindössze trendekről lehet beszélni azzal kapcsolatosan, hogy milyen kommunikációs tartalommal és milyen módszerrel érdemes megcélozni a fiatal ráktúlélőket. Az onkológusok hangsúlyozzák: több és alaposabb kutatásra van szükség a témában.

A tanulmányozott vizsgálatok fele telemedicinális eszközöket vagy hagyományos postai úton célba juttatott papír alapú intervenciót alkalmazott, és a kutatók megállapítják, hogy korábbi vizsgálatok szerint is e két módszer a leghatékonyabb a fiatalok életmódjának módosításában, mivel ez a populáció igen elfoglalt, tanul vagy dolgozik, netán fizikai limitációval küzd (pl. krónikus fáradtság), ami korlátozza, hogy egyéb egészségpromóciós aktivitásban vegyen részt. A korosztály leghatékonyabb befolyásolási módja a meglévő online szociális hálókon keresztüli elérés, továbbá a speciálisan számukra tervezett honlapokon keresztül szállított egészségmagatartási intervenció, mivel így összekapcsolódnak kortárs sorstársaikkal és egyéb szociális támogatásban is részesülnek. A fiatalok a webszájtokat és a mobil applikációkat egyaránt szívesen használják abból a célból, hogy hozzájussanak az életkoruknak megfelelően tálalt, tumoros megbetegedésekkel kapcsolatos információkhoz, és más ráktúlélőkkel kommunikálhassanak. Ilyen módszerek révén gazdag és vizuálisan jól illusztrált információforrást lehet a fiatalok rendelkezésére bocsátani, támogatni lehet a fizikai aktivitás és az étkezés nyomon követését, továbbá visszajelzéseket is lehet nyújtani.

A technikai eszközökön túl azonban továbbra is a család és a barátok által nyújtott érzelmi és szociális támogatás a legfontosabb a fiatal ráktúlélők számára, valamint a szakemberekkel folytatott személyes vagy telefonos konzultáció. A serdülő korosztály esetében kiderült, hogy a fizikai aktivitás fontosságának család és barátok általi hangsúlyozása szignifikáns prediktora annak, hogy az illető mennyi időt fog testedzéssel tölteni. A fiatal felnőttek esetében  a barátok táplálkozási szokásának volt jelentős hatása: az egészségtelenül táplálkozó barátokkal bíró ráktúlélők maguk is hajlamosabbak egészségtelenül táplálkozni. Mindezekből következően a kutatók megállapítják: a viselkedés módosítása érdekében hasznos lehet az érintettek szociális csoportjait, mint mediátorokat kezelni, továbbá az egészségügyi kockázatok és a rákellenes kezelés lehetséges hosszú távú következményeinek explicit hangsúlyozása ugyanolyan fontos, mint az életmódváltás támogatása.

A fiatalok nagy lelkesedéssel vettek részt az idézett kutatásokban, és nagy érdeklődést tanúsítottak az egészségmagatartással kapcsolatos információk iránt, ami azt is előrevetíti, hogy a nagyobb elemszámú, így nagyobb statisztikai erejű vizsgálatokba is könnyű lenne résztvevőket toborozni, állapítják meg az onkológusok, és hozzáteszik: a rák diagnózisa és terápiája kiemelkedően fontos időszak az emberek életében, úgynevezett „tanulékony intervallum”, amikor az érintettek motivációja megnő az egészséges életmód tanulására, adoptálására. Fontos lenne tehát a megfelelő időpont és azon módszerek azonosítása, amelyek révén hasznosan tudjuk a fiatal ráktúlélők egészségmagatartását módosítani.

A tanulmány a folyóirat honlapjáról április 30-ig ingyenesen letölthető.