Hogyan hat az elektrosokk-terápia?
A súlyos depresszióban szenvedőkben az elektrokonvulzív terápia (ECT) „lecsillapítja” az egyes agyterületek közötti, túl aktív kapcsolatokat – ezt állítják aberdeeni kutatók.
Az ECT során elektródákat helyeznek a halántéktájakra, és ezek közt elektromos áramot bocsátanak át – a kezelést a pszichiáterek már az 1930-as évek óta alkalmazzák. A beavatkozás célja, hogy az elektromos árammal helyreállítsák az agy természetes kémiai egyensúlyát.
Az Aberdeeni Egyetem kutatói azt remélik, hogy mostani kutatásuk hozzájárulhat a depresszió kezelésének sikeréhez. „Ha megértjük, hogy miként működik az ECT, akkor jobbak az esélyeink, hogy egy kevésbé invazív és elfogadhatóbb eljárással helyettesítsük” – mondta Ian Reid professzor, a kutatás vezetője.
A vizsgálók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban közölték, ahol azt írták le, hogy az ECT csökkenti a kapcsolatok hiperaktivitását az agy azon területei között, amelyek a kedélyállapotot, illetve a gondolkodást és a koncentrációt befolyásolják. Véleményük szerint ezzel az ECT megszünteti a depressziónak azt a jellegzetes tünetét, hogy a betegek nem tudnak örömöt lelni az életben – írja a BBC News.
A vizsgálat során MRI képeket készítettek az agyról az ECT előtt és után kilenc súlyosan depressziós betegben. Ezek kimutatták, hogy a bal dorzolaterális prefrontális kérgi területeken (44-es, 45-ös és 46-os Brodmann area) jelentősen csökkent az átlagos globális funkcionális kapcsolat az ECT-t követően. Ezt a depressziós tünetek szignifikáns enyhülése kísérte: a betegek átlagos pontszáma egy depressziós skálán (Montgomery Asberg Depression Rating Scale) az ECT előtt 36,4, az ECT után 10,7 volt.
Reid professzor szerint „az ECT ellentmondásos kezelési mód, és a vele szemben megfogalmazott egyik legnyomósabb kritika az, hogy nem tudjuk, hogyan működik és miként hat az agyra. Úgy véljük, hogy vizsgálatunkkal megoldottuk a 70 éves rejtélyt – kimutattuk, hogy az ECT azt befolyásolja, hogy a depresszióban szereplő agyterületek kapcsolatai hogyan alakulnak. De bármilyen viták is kísérjék az ECT-t, kétségtelen, hogy egyike a leghatásosabb kezeléseknek, nemcsak a pszichiátriában, hanem az egész orvostudományt tekintve, hiszen a betegek 75-85%-ában megszünteti a tüneteket”.
Reid professzor a depresszió elméletével kapcsolatosan elmondta, hogy az utóbbi években egy új elképzelés született arról, hogy a depresszió hogyan befolyásolja az agyat. Eszerint a „hiperkonnektivitási” hipotézis szerint túl aktívvá válnak azon agyterületek közötti kapcsolatok, amelyek egyrészt az érzelmi feldolgozást és a kedélyállapotot, másrészt a gondolkodást és a koncentrációt befolyásolják. Az aberdeeni kutatócsoport eredményei alátámasztják ezt a feltevést: eredményeik szerint az ECT hatására éppen a fenti agyterületek kapcsolatainak erőssége csökken.
A kutatók tovább akarják figyelni a betegeket: meg akarják tudni, hogy visszatér-e a depresszió és ismét erősödnek-e az agyterületek közötti kapcsolatok.
