Gondolatbeültetés
A kutatókat eddig az elsődleges érző kérgek stimulálása foglalkoztatta, amikor információkat akartak bevinni az agyba, írja a Qubit.
A tudósokat már régóta izgatja, hogyan bonthatnák le a falat az elme, a gondolatok absztrakt fogalma és azok elektrokémiai reakciókkal leírható valósága között, most pedig egy, a Neuron folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint – amelyet a Qubit idéz – egy kicsit közelebb jutottak a megoldáshoz.
A kísérlethez két rhesusmajmot láttak el elektródákkal, és egy gombokból, karokból, valamint egy forgatható gömbből álló kezelőpultot használtak – azt kellett a majmoknak megérinteniük a jutalomért (ez esetben egy pohár vízért), amelyik mellett felvillant a kéken világító LED égő. A különböző eszközök különböző mozdulatokat követeltek: gomb megnyomása, kar meghúzása, gömb elforgatása.
Miután a majmok megtanulták a fényjátékot, a kutatók 16-16 elektródát helyeztek a két állat agyának premotoros kérgébe. Ez már egy apró elektromos impulzust is társított a kísérlet során egyre halványuló fény felvillanása mellé, és az egészet addig játszották, amíg már csak az elektródák jelei alapján dolgoztak a majmok: a fények kialvása után ugyanúgy képesek voltak eltalálni, melyik vezérlőhöz kell nyúlni a jutalom érdekében.
A nagyagyban található premotoros kéreg az agy egyik kevésbé feltérképezett része, és egyfajta processzorként működik: a külvilág érzékeléséből beérkező információkat lefordítja mozgásra, amit a motoros kéreg hajt végre.
A tanulmány készítői hangsúlyozzák, hogy egyelőre csak nagyon kevés, majmonként 16 elektródát használtak fel a kutatáshoz, miközben jelenleg már olyan implantátumokon dolgoznak, amelyekkel ezer elektródát is be tudnak ültetni az agyba, így a jövőben akár sokkal bonyolultabb információcsomagokat is közvetíteni tudnak majd a premotoros kéreg felé.
