Génszerkesztett sertések
Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben, írta a BBC hírportálja.
A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente. A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre nem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.
A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe. A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról.
A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg.
Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.
