A genetika és a leszokási nehézségek
Egypetéjű és kétpetéjű ikerpárok dohányzásról való leszokását elemezve arra a következtetésre jutottak amerikai kutatók, hogy genetikai okok is közrejátszanak abban, mennyire sikeres valakinél a leszokás – számolt be az eredményekről a HealthDay című ismeretterjesztő portál.
Az amerikai járványügyi központ adatai szerint háromból két dohányos szeretné elhagyni káros szenvedélyét, és az elmúlt egy évben 52 százalékuk meg is kísérelte azt. A Coloradói Egyetem munkatársai tanulmányukban azt vizsgálták, lehet-e genetikai háttere annak, ha egyeseknél kevésbé eredményes a leszokási szándék.
Ehhez hatszáz ikerpár dohányzási szokásait követték nyomon és elemezték 1960 és 1980 között. A kérdőíveket kitöltő ikerpárok mintegy fele egypetéjű iker, másik fele kétpetéjű iker volt.
Mint az elemzésből kiderült, kétpetéjű ikerpárok esetében az egypetéjűekhez képest gyakrabban fordul elő, hogy csak egyikük képes elhagyni szokását. Ebből arra lehet következtetni, hogy a sikertelen leszokási próbálkozások hátterében genetikai okok is vannak.
Az egypetéjű ikrek ugyanis azonos génkészleten osztoznak, a kétpetéjű ikrek génkészlete viszont eltérő, náluk különböző génváltozatok jelenhetnek meg. Ez magyarázhatja, hogy nagyobb eséllyel sikerül az ikerpár egyik tagjának a leszokás, mint a másiknak – vélik a kutatók.
