Esze miatt lehet tetvesebb az ember a csimpánznál
Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon. Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz.
Az 1990-es években egy kanadai kutató, Louis Lefebvre, a montreali McGill Egyetem munkatársa megunta a fogságban tartott madarak intelligenciájának kutatását, mert úgy érzete, hogy az így szerzett eredmények félrevezetők. Lefebvre professzort egy magyar kollégája, a cinegék tanulási készségét kutató Sasvári Lajos egyik dolgozata késztette a laboratórium elhagyására. Sasvári ötletét továbbgondolva arra az elhatározásra jutott, hogy a madarak természetben mutatott értelmi képességeit fogja elemezni.
A szakirodalomban publikált innovációs adatok összegyűjtése és statisztikai kiértékelése után Lefebvre és munkatársai számos jelentős tanulmányt közöltek arról, hogy a madarak egyes nagyobb rendszertani csoportjai (családjai) milyen fokú kreatív intelligenciával bírnak, és hogy ennek mértéke mi mindentől függ. Kiderült például, hogy az agykéreggel gondolkodó emlősökkel szemben a madaraknál inkább az előagy mérete határozza meg az intellektuális képességek mértékét.
A madarak kreativitását összegző adatsorok egy újabb lehetőséget nyitottak meg Vas Zoltán doktorandusz hallgató előtt, aki doktori tanulmányait az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportjában és a Szent István Egyetem Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszékén végzi.
Vas Zoltán és munkatársai szerint a madár- és emlősfajok anyagcseréjét különösen megterheli két energetikailag költséges, tehát rendkívül tápanyag- és oxigénigényes funkció: egyrészt a paraziták elleni immunológiai (és más jellegű) védekezés, másrészt az agyműködés fenntartása.
Vas Zoltán, Louis Lefebvre és szerzőtársaik most publikálták eredményeiket a tudományterület legrangosabb szakfolyóiratában, az International Journal of Parasitologyban. Mint leírják, a madarak szellemi képességei igen erős statisztikai összefüggést mutatnak a rajtuk élő tetvek rendszertani változatosságával. A madarak "okosabb" csoportjain tehát valóban többféle tetű él, mint a velük rokon "butább" csoportokon.
"Ennek többféle magyarázata is lehetséges, melyek közül ma még nem tudunk választani" - mondta el az [origo]-nak Vas Zoltán. "Ezért azt reméljük, hogy mindez más kutatókat az összefüggés további kutatására fogja ösztönözni" – tette hozzá.
Az élővilág változatosságának – a biodiverzitásnak – egy igen jelentős részét alkotja a kórokozók változatossága. Különös, hogy ez a változatosság – legalábbis madaraknál – összefügg a gazdaállatok intelligenciájával. Más állatcsoportoknál még nem igazoltak ilyen összefüggést, de érdemes megjegyezni, hogy az ember három, míg a csimpánz és a gorilla csak egy-egy tetűfajnak szolgál otthonként és táplálékként. Talán azért, mert okosabbak vagyunk?
