Eltelt 7 hónap, mit tudunk az új vírusról?
Olyan alapvető kérdésekre nem tudjuk még a választ, hogy miért lesznek egyesek nagyon betegek, ha mások egy kicsit se. Hogy a betegségen átesettek meddig immunisak, és mi lesz, ha valaki újra megfertőződik, írja a 444.
A Statnews újságírói összeszedték a legfontosabb dolgokat, amiket már kiderítettek a tudósok a vírusról, és azokat is, amikre még mindig sürgős volna választ találniuk.
Iskolakezdés előtt tán a legégetőbb kérdés, hogy hogyan hat a koronavírus a gyerekekre, és hogy hogyan hatnak a fertőzött gyerekek a környezetükre. Ez utóbbira egyértelműbb a válasz: terjesztik. A gyerekek mindazonáltal hét havi tapasztalataink alapján is ellenállóbbak a betegséggel szemben, de egyáltalán nem immunisak, és aszimptomatikus hordozóként is terjeszthetik a vírust, veszélyeztetve ezzel a sérülékenyebb csoportokat. A gyermekek közül a legveszélyeztetettebbnek a két évesnél fiatalabbak tűnnek.
Azok is képesek terjeszteni a vírust, akiknél egyelőre vagy egyáltalán nem jelentkeznek a betegség tünetei.
A világ legtöbb országában eleve csak a fertőzöttek egy hányadáról vannak adatok, jellemzően a legbetegebbekről. Ezért olyan lényegi információkat se tudunk, hogy a koronavírus a fertőzöttek hány százalékában okoz egyáltalán tüneteket.
Vannak ismert rizikófaktorok, mint az életkor, vagy olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. De közben sok egészséges fiatal is belehalt a betegségbe. Hogy miért, arra genetikai faktoroktól a vércsoporton át sok ötlet akadt már, de döntő bizonyíték egyre sincs. A legújabb elmélet, hogy a akár a globális népesség felének az immunrendszerében lehetnek olyan T-sejtek, amelyek ugyan a hagyományos megfázást okozó ismert koronavírustörzsek ellen fejlődhettek ki, de az új koronavírust, a SARS-CoV-2-t is felismerik. Vagy nem.
Azt csak az idő válaszolhatja meg, hogy azok, akik átestek a fertőzésen, meddig maradnak immunisak az új koronavírusra. Valószínűnek tűnik, hogy az új koronavírussal szemben se alakul ki örök időkre védettség, de a vizsgálatok alapján az immunrendszerünk képes gyorsabban reagálni az újrafertőzésre az immunitás múlta után is.
A WHO adatai szerint továbbra sincs egyetlen feljegyzett fertőzés se, amit bizonyítottan fertőzött felülettel való érintkezés okozott volna. Ettől függetlenül az is tény, hogy a vírus kimutatható a fertőzöttek környezetében a tárgyak felületéről is. Nagyot nem hibázhatnak, ha inkább továbbra is mindent fertőtlenítenek, a gyakori kézmosás meg nem csupán a koronavírus, hanem egy rakat más kórokozó ellen is kiváló és kevés energiát igénylő védekezés.
Nem kevesen szenvednek hosszan tartó tünetektől. A CDC egy júliusi felmérése szerint a kórházi ápolásra nem szoruló, de tüneteket mutató betegek 35 százaléka nem épült fel két-három hét alatt. A felmérésben megkérdezett 18-34 évesek 20 százalékánál jelentkeztek hosszan tartó tünetek.
