Elemezték a németországi járványt okozó baktérium DNS-ét
Az E. coli baktériumtörzs, amely több tucat ember haláláért felelős a németországi hasmenésjárvány kitörése óta, egy genetikai kombináció eredményeként jött létre. Így tett szert arra a képességre, hogy különösen erősen kötődik a bélfalhoz - közölték szerdán kutatók a tekintélyes The Lancet brit orvosi folyóiratban.
A Münsteri Egyetem professzora, Helge Karch által vezetett csoport szerint az Escherichia coli O104:H4 kórokozó alapvetően egy olyan törzs "klónja", melyet először egy fiatal páciensnél Németországban azonosítottak 2001-ben. Fertőzőképességét eredményező génjei két baktériumtörzs kombinációjából erednek.
Az egyik kórokozó az enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC), amely mérgező Shiga-toxint termel és bocsát ki. Ez a méreganyag tehető felelőssé a véres széklet és a veseelégtelenség kialakulásáért. A hibridet kialakító másik törzs az enteroaggregatív Escherichia coli (EAEC), amely csoportokba összetapadva hajlamos a bélfalat alkotó hámsejtekhez kötődni. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Kínában elkészült genetikai szekvenálás szintén arra mutatott rá, hogy az EHEC és EAEC törzsek hibridjéről van szó.
A mostani tanulmányhoz a rendelkezésre álló baktérium-katalógusokat kutatták át a szakemberek. Eredményeik alapján a keveréktörzs habár ritka formában, de már egy évtizede jelen volt. A kutatók hozzátették, hogy a jelenlegi járványt okozó törzs a 2001-es kórokozótól eltér abban, hogy olyan géneket is tartalmaz, melyek ellenállóvá teszik a béta-laktám elnevezésű antibiotikumokkal szemben. Ebbe a széles csoportba tartozik például a penicillin, a meticillin vagy az amoxicillin is. A kórokozót rezisztensnek találták a szakemberek valamennyi penicillin és cefalosporin antibiotikumra, de érzékeny volt a carbapenem antibiotikumokra.
A jellemzőknek ez az új elegye magyarázhatja a törzs kivételes fertőzőképességét, és arra utal, hogy a béta-laktámok alkalmazása inkább rontja a helyzetet, mivel ezek a szerek eltávolítják a rivális baktériumokat - írták a tanulmányban. A fertőzöttek mintegy negyedénél alakult ki hemolitikus urémiás szindróma (HUS), amely súlyos vérszegénységgel és veseelégtelenséggel jár együtt.
A dolgozat adatai szerint a járványban június 20-áig 39 halálesetet jegyeztek fel, összesen 810 HUS-esetet és 2684 HUS-hoz nem vezető, véres hasmenéses esetet. Karch kutatócsoportja 80 olyan páciens székletmintájából elemezte a baktérium DNS-ét, akiknél HUS jelentkezett. A minták május 23. és június 2. között érkeztek a laboratóriumba. Valamennyi mintában a HUSEC041 "klónját" azonosították, az E. colinak erre a törzsére 2001-ben bukkantak egy HUS-ban szenvedő gyerek mintájában.
