Egy klónozó vallomásai
Diplomáját 1976-ban szerezte. Dolgozott kórboncnokként a Semmelweis Egyetemen, vezette a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont IVF-laborját. Jelenleg a világ különféle pontjain tanítja embrióhűtési, -tenyésztési és -klónozási módszereit. Egy rendhagyó orvosi életút.
Mint Vajta Gábor elmondja Kelen Károlynak, a Népszabadság újságírójának, az embriológia az a tudomány, amelyik a legkevesebbet fejlődött az utóbbi száz évben. Ha Edison meglátna egy laptopot, igencsak csodálkozna. Egy mai embriológiai laborban viszont aránylag jól kiismerné magát a XX. század elejének tudósa.
Vajta Gábor a gödöllői laboratóriumban kezdett szaporodásbiológiával foglalkozni, onnan Dánián és Ausztrálián keresztül vezetett az útja a világba. Most kínaiakkal jött haza, hogy részt vegyen a két ország tudósai közös projektjeinek szervezésében.
Annak idején a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban gyorsan jött az eredmény: kezdés után három hónappal megvolt az első vemhesség! Az első lombikbocit sok másik követte világszerte, de az is eléggé gyorsan kiderült, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben mégsem nyit új lehetőségeket ez a módszer. Csak az utóbbi években kezd tényleg profitot hozni, elsősorban Brazíliában.
Az egyik sarkalatos probléma az embriók szállítását megkönnyítő, tárolását lehetővé tevő mélyhűtés volt. – Tizenöt éve nagyon unatkoztam egy konferencián. Az előadók arról beszéltek, miért nem tudják a laborban készített embriót megfelelően hűteni – meséli. – Éhes voltam és dühös, mert nem tudtam kimenni a sor közepéről, mérgemben gondolkodni kezdtem a megoldáson, lerajzoltam egy ötletet, aztán otthon a konyhai főzőlap fölött megcsináltam hozzá a „célszerszámot”.
Egy héten belül kiderült, hogy a módszer működik. Ma is világszerte használják, a hozzávaló – „hihetetlenül egyszerű” – eszközt saját családi vállalkozásában készíti. Egy német és egy olasz cég látja el vele a világ laboratóriumait. A módszert pedig saját maga tanítja be például a Magyarországon is az emberi lombikbébiprogramban részt vevő intézetek munkatársainak.
Dániában malacklónozásba kezdett. S nem a mezőgazdaságnak, hanem a gyógyszergyáraknak. A háziállatok közül a sertés hasonlít legjobban az emberhez: ugyanazt eszi, hasonlók a szervei, könnyen, gyorsan szaporítható, ideális betegségmodell. Sajnos elkövettek egy hibát: a végül megszületett malacok az Alzheimer-kór génjét hordozták ahelyett, hogy valamilyen gyermekbetegséget oltottak volna beléjük. A gyógyszergyárak azt mondták: Oké, szóljatok 15 év múlva, amikor már láthatóan elfelejtenek valamit, akkor majd vizsgálgatjuk őket, és kipróbáljuk rajtuk a gyógyszereinket.
Vándorbűvészként járom a világ laboratóriumait – mondja. – Megjelenek, bemutatom a „trükkjeimet”, és szerencsés esetben hatékonyabbá válik a munka. Barkácsember vagyok. Az embriológia gyakorlati részéhez van érzékem, megpróbálok kitalálni valamit, amivel tökéletesíteni lehet a módszereket, így tudok mutatni egy-két olyan apró fogást, amellyel stabilabbá tehető az embrió állati vagy emberi lénnyé válásának folyamata.
Még Dániába jöttek a laboratóriumába fiatal kínai ösztöndíjasok. Nagyon szorgalmasak voltak, hihetetlenül gyorsan tanultak. Elődeik, szintén dániai kínai diákok egy dán professzorral közösen 1999. szeptember 9-én 9 óra 9 perckor megalapították Pekingben a BGI nevű kutatóintézetet, amely 2007 óta a 15 millió lakosú Shenzhenben működik. A hatalmas településen egyetlen egyetem sem volt, ezért csábította ide a polgármester az akkor már négyszáz munkatárssal működő intézetet. Ma négyezren dolgoznak benne, tíz évre másfél milliárd dollárt költhetnek genetikai kutatásokra. Génszekvenáló kapacitásuk nagyobb, mint az Egyesült Államok összes hasonló intézetének együttvéve. Ide mentek vissza Vajta Gábor diákjai is.
A BGI Shenzhen Európában is terjeszkedik. Nyugat-európai központját Dániában építették föl az ottani kormány támogatásával. A múlt héten pedig Magyarországon tárgyaltak arról, hogy itt létesülne a közép-európai intézetük azzal a céllal, hogy a magyar kutatók a BGI-vel a háttérben megfelelő projektek kidolgozásával pályázhassanak uniós pénzekre.
Október közepén Budapesten a BGI a Nemzeti Innovációs Hivatal segítségével bemutatkozó tudományos ülést szervez, ahol a magyar kutatókkal együtt eldöntjük, hogyan tovább – mondja Vajta Gábor.
A teljes cikk a www.nol.hu-n olvasható