Dőlt a pénz
A berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából közölt áttekintő cikket a közép-európai országok tudomány-finanszírozási gyakorlatáról a Nature - ezt ismertetik az MTA honlapján.
A lap felidézi: a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott nyolc ország hatalmas tőkeinjekciókat kapott az európai uniós strukturális alapoktól. A 2007-2013 közötti időszakban Brüsszel 170 milliárd eurót különített el a frissen csatlakozott tagállamok felzárkóztatását célzó kohéziós és regionális alapokba, további 20 milliárd eurót pedig kutatási és innovációs célokra.
A magyarországi kutatásfinanszírozás helyzetét a cikk Kondorosi Éva akadémikus példáján mutatja be. A világhírű növénybiológus tavaly tért haza európai uniós ösztöndíjjal az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, ahol kutatói pályafutása az 1970-es években elkezdődött. A rendszerváltás után számos tudós távozott külföldre részben a finanszírozás szűkössége miatt, és e tekintetben azóta sem rendeződött a helyzet. Magyarország (Horvátország és Bulgária mellett) az egyike annak a három EU-tagországnak, amely 2007 óta csökkentette a kutatásra fordított összegeket: 2007 és 2013 között az EU-s strukturális kutatási alapból csak 8,5%-ot fordított e célra (ez az arány Lengyelországnál 14%, Észtországnál 20%). Ráadásul a támogatások jelentős része nem az egyetemi-kutatói szférához, hanem vállalatokhoz került – olvasható az mta.hu-n.