Csapást mérhetnek a szuperbaktériumokra

Az élőlények számára létfontosságú a genetikai állomány (genom) épségének fenntartása, ezért a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására hatékony és precízen szabályozott javítómechanizmusok alakultak ki. Az elkerülhetetlen DNS-károsodások létfontosságú javítása azonban gyakran a kiinduló hibás állapotnál is veszélyesebb köztes termékeken keresztül zajlik. Az ilyen DNS-szerkezetek félresikerült feldolgozása az eredeti hibánál is súlyosabb bajt, például rákos átalakulást okozhat – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.

A javítás helyes irányba terelésének, azaz „minőség-ellenőrzésének” mechanizmusai jórészt ismeretlenek a tudósok előtt. A Kovács Mihály által vezetett ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport tagjai most egy új, a különböző DNS-szerkezetek eltérő feldolgozásán alapuló minőség-ellenőrző folyamat felderítését publikálták.

Mint a közleményben írják, Harami Gábor, Gyimesi Máté, Ferencziová Veronika és a Motorenzimológiai Kutatócsoport további munkatársai, valamint amerikai együttműködő kollégáik az úgynevezett DNS-helikázok összetett mozgási mintázatait fedezték fel, és kimutatták, hogy azok kulcsfontosságúak a nem megfelelő helyeken meginduló hibajavítás megakadályozásában, és ezáltal a káros génátrendeződések elkerülésében.

Munkájuk közben Harami Gábor és kutatócsoportbeli társai új baktériumellenes célpontot is felfedeztek, egy olyan fehérjekomplexet – valamint az azt létrehozó molekulát –, amely a baktériumok genetikai állományának javítását végzi. Mivel ez a komplex minden baktériumban nagyon hasonló szerkezetű, ezért az olyan új hatóanyagok, amelyek ezt támadják, új mechanizmusú antibiotikumok ígéretes kiindulópontjául szolgálhatnak.

Az ilyen új hatóanyagok előnye lehet, hogy mivel egyszerre gátolnak egy egész kölcsönhatási hálózatot, velük szemben a baktériumok a hagyományos (egy célpontos) szerekhez képest sokkal nehezebben tudnának rezisztenciát kialakítani. Ez a lehetséges új gyógyszercélpont az emberből teljesen hiányzik, így a gátló hatóanyagok jó eséllyel nem okoznak majd nemkívánatos mellékhatásokat - áll a közleményben, amely kiemeli: az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája.

A kutatás eredményeiről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be –közölte az MTA.