Cél, hogy a világ 25 leginnovatívabb országa közé tartozzunk
A Neumann János Program összekapcsolja az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot, hogy a magyar nemzet az elkövetkezendő évtizedek nyertese legyen – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán a programot ismertető tájékoztatón, Budapesten, a Bosch csoport CU.BE - CUstomer BEnefits - innovációs élményközpontjában.
A Neumann János Program három területre koncentrál: a kutatók-fejlesztők létszámának növelésére, a szabadalmak számának emelkedésére, a kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának növelésére – ismertette az államtitkár. Hozzátette, szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz, a világ huszonöt leginnovatívabb országa közé tartozzon. Jelenleg Magyarország ebben a rangsorban Európában a 21. helyen áll, és akkor lesz az ország a tíz legjobb európai innovátor között, ha lesz egy egyeteme a világ TOP 100-as mezőnyében, illetve legalább három egyeteme tartozik az EU-ban a száz legjobb közé.
Hankó Balázs egyebek közt példaként említette, hogy a kutatók-fejlesztők számának növelésével el kívánják érni, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve 9000 kutató-fejlesztő jusson.
Az államtitkár elmondta, hogy a Neumann János Program kilenc intézkedést tartalmaz. A magyar kutatásokat nemzetközi pályára állítják, segítik a kiváló innovációs ötleteket piacra jutni, az innovációs befektetéseket pedig az egészséges életre, a zöld átállásra, a digitális átállásra és a biztonságra fókuszálják.
Kiszámítható életpályát biztosítanak a magyar kutatók számára, kedvezményt biztosítanak a magyar vállalkozásoknak és feltalálóknak a szabadalmi eljárásokban, a doktori cím megszerzéséhez figyelembe veszik egy esetleges szabadalom létét. Elősegítik a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását, tudományos innovációs parkokat hoznak létre az egyetemek és a gazdaság együttműködési terének, és a magyar innovációs pályázatokat elérhetővé teszik az egész Kárpát-medencében – sorolta az államtitkár.
Hankó Balázs hangsúlyozta, a nemzetközi helyzet nem könnyű, nem mindenki érdekelt a magyar sikerben. Brüsszelben a magyar egyetemeket, magyar kutatókat érintő diszkriminatív döntést hoztak. Az Erasmus ösztöndíjak 2024 június 30-áig elérhetők lesznek, és ezt követően is lesz Erasmus, a magyar kormány pótolja azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel nem ad meg, ami egyébként járna Magyarországnak.
Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta, az innovációs pályázatok a Neumann János Program megvalósítását támogatják. Jelezte, hogy létrejött a Nemzeti Innovációs Ügynökség, amely segíti végigvinni az innovációs folyamatot.
Gulyás Balázs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás, a tudomány nem önmagáért van, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell szolgálnia.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) elnöke hangsúlyozta, hogy a szabadalmak számának növelését segítve a bejelentési és fenntartási díjakhoz 75 százalék kedvezményt adnak, illetve felgyorsítják egyes területeken az eljárásokat. Tárgyalnak nemzetközi szabadalmi szervezetekkel arról, hogy a magyar szabadalmak külföldi bejelentéséhez is kapjanak kedvezményt a hazai bejelentők.
