Megerősítik a doktori képzéseket

Célunk, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz-, a világ legjobb huszonöt innovátora közé kerüljön, ezért alkottuk meg a Neumann János programot, ami kilenc intézkedést fogalmaz meg, ezek közül a doktori képzés erősítése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása van fókuszban, hangsúlyozta Hankó Balázs. Kijelentette: a kutatók-fejlesztők számát emelni kell. Most hatezer kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra, ezt kilencezerre kívánják emelni 2030-ra. A szabadalmak számát duplázni kell, tette hozzá az államtitkár, harmadikként pedig a magyar vállalatok innovációs képességét említette, amit szerinte szintén duplázni szükséges.

Az, hogy kutató-fejlesztők, szabadalmak, innovátorok kellenek, egyértelműen a doktoranduszok, a doktori képzések irányába mutat, hangsúlyozta Hankó Balázs. Ezután felsorolta az intézkedéseket, amelyeket a tavaly tavasszal a Doktoranduszok Országos Szövetségével megkötött stratégiai megállapodásnak megfelelően és velük együttműködve dolgoztak ki. Az államtitkár közölte: bővülnek az ösztöndíjak; az Új Nemzeti Kiválósági Program három és félmilliárdos keretében a kiváló doktoranduszok havi száz-kétszáz ezer forintban részesülhetnek. Emellett "az egyetemek bővülő forrásaival kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és állami fenntartású intézmények".

"Összekapcsoljuk az egyetemeket és vállalatokat", folytatta Hankó Balázs. Úgy fogalmazott: "a tudományos publikáció mellett a szabadalom is doktorit ér". Ezért 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében; ha a vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, az négyszázezer forintos ösztöndíjat jelenthet a számára. Ha a vállalatnál dolgozó fiatal doktori képzésre is jár, szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményt adunk; havi hatvanezer forint kedvezményt tud igénybe venni a vállalat doktoris hallgatója esetében, mondta az államtitkár. Hozzátette: ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató részt vesz az önköltséges doktori képzésben, az állam az önköltség felét átvállalja, és "biztatjuk a vállalatokat arra, hogy a másik felét vállalják át".

Hankó Balázs beszámolt arról is, hogy bővülnek a doktori képzések, nyitottá tették a létszámkereteket, elsődlegesen a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen. A doktori idő is bele fog számítani a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatjuk, hogy a másik felét vállalják át, mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után doktori képzésben folytathatják.

Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács elnöke azt hangoztatta, hogy az ország gazdasági és szellemi fejlődése elsősorban a tudomány fejlődésétől, tudományos teljesítményétől függ, és ezt segíti elő a doktori képzés növekedése, fejlesztése. Ennek a programnak köszönhetően az erőforrások növekedni fognak, vélte Benyó Zoltán. Leszögezte: a tudománynak a gazdaságot is szolgálnia kell, olyan tudományos eredményekre van szükség, amelyek hasznosulhatnak. A tudományos teljesítmények nagyon nagy része doktori hallgatóinktól származik, őket ezért minden módon támogatni kell, munkakörülményeik javításában, jobb megélhetés biztosításával.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke kifejtette, érdekképviseleti tevékenységük mellett feladatuknak tartják azt is, hogy a doktori képzésben részt vevőket összefogják, közösséget szervezzenek, valamint a külföldi hallgatókat is integrálják. Szoros kapcsolatban vagyunk a doktori tanáccsal, javaslatainkat velük közösen juttatjuk el a minisztériumhoz, jegyezte meg. Hangsúlyozta, céljuk, hogy a doktori képzés vonzó legyen. Jelenleg több mint tízezer hallgató tanul a képzés legmagasabb szintjén, tehát a doktori képzésben. Beszámolt arról is, hogy ösztöndíjmonitor rendszert indítanak el, hogy a hallgatók naprakész információkat kapjanak arról, milyen intézményben milyen kiegészítő ösztöndíjban részesülhetnek.