Tudomány
Baktériumok segítségével működünk egészségesen
Nem emberek, hanem szuperorganizmusok vagyunk?
A professzor a Sara McBride által lejegyzett interjúban arról beszél, hogy új paradigma alapján kell elképzelnünk az immunrendszer működését. Eddig azt gondoltuk, hogy az immunrendszernek az a feladata, hogy felismerje a szervezettől idegen anyagokat, baktériumokat, és harcoljon ellenük, most azonban egy olyan kép kezd körvonalazódni, miszerint az immunrendszer inkább integráló eszköz, amely segít együtt élni a sokezer ártalmatlan, sőt egyenesen hasznos baktériumfajjal.
Napjainkban több mint háromszázezer baktériumfajt ismerünk – és elképzelhető, mondja Mazmanian, hogy több millió faj vár még felfedezésre –, azonban csak 170 olyan van közöttük, amely megbetegíti az emlősöket. Mégis, eddig 20 Nobel-díjat osztottak ki a patogén törzsek kutatásáért, és alig valaki foglalkozik a többivel. A két éve indított és öt éves futamidőre tervezett Humán Mikrobiom Projekt a remények szerint véget vet ennek az egyenetlenségnek, az a célja, hogy feltárja az emberrel együtt élő mikrobákat. Már az eddigi eredmények is meglepőek: jóval többfajta baktériumot találtak a kutatók, mint amennyire számítottak, és többek között kiderült, hogy tízszer annyi bakteriális sejt van a szervezetünkben, mint saját.
A bélrendszerünkben élő baktériumok egész szervezetre gyakorolt, szisztémás hatásait kutató Mazmanian professzor elmondja, hogy a Bacteroides fragilis például egy olyan poliszaharidot termel (polysaccharide A/PSA), amely hozzájárul a lép egészséges follikuláris struktúrájának kialakulásához és biztosítja az immunrendszer kiegyensúlyozott működését. Ha autoimmun bélbetegségben szenvedő kísérleti állatoknak adagolják a PSA-t, pusztán ettől az egyetlen bakteriális anyagtól helyreáll a normális bélműködés. Az iparilag fejlett világban egyre nő az autoimmun betegségek és betegek száma, aminek lehet, hogy a hasznos baktériumok kiirtása az oka.
Kazai Anita