Az orvosok is jobban látnak majd az „új fény” mellett
Növekszik az "új típusú fény", az úgynevezett felületi plazmonok iránt az érdeklődés, melyek a gyógyászatban alkalmazást nyerhetnek – írja az MTI.
Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kínai Csingtaóban rendezett nagyszabású nemzetközi nanotudományi konferencia öt főelőadásának egyikét tartotta kutatásairól.
Kroó Norbert előadásának A mélyben is bőséggel van fény címet adta. "Ez azért érdekes, mert a klasszikus optika szerint normál fény nem lehet a nanométerek tartományában, viszont a plazmonok ott is léteznek" - jegyezte meg az akadémikus.
Ismertetése szerint a felületi plazmonok a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, és azok hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. A "normál" fény esetében a hullámhossz szab határt az optikai rendszerek felbontóképességének, mivel ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossznak nagyjából a fele, az egy pontnak látszik, a fizikus által "új típusú fénynek" nevezett felületi plazmonok esetében viszont nincs difrakciós limit. A felületi plazmonok másik tulajdonsága, hogy a viszonylag nagy térfogatban lévő elektromágneses sugárzást igen kis felületre összpontosítják, ezáltal óriási mértékben megnövekszik az elektromágneses tér erőssége. E tulajdonságnak köszönhetően nagyon érzékeny szenzorokat lehet előállítani a biológiai és orvosi diagnosztika, valamint terápia céljára. A felületi plazmonoknál ugyancsak létezik az elektronikus tranzisztoroknál ismert tiltott sáv, amelyben nem mozoghatnak; ennek köszönhetően olcsó és hatékony optikai tranzisztorok hozhatók létre, amelyek elterjedését eddig a difrakciós limit gátolta – jelzi a tudományterület lehetőségeit az MTI híre.
