Az ország első krio-elektronmikroszkópos központját alakítják ki az SZTE-n
Az ország első krio-elektronmikroszkópos központját alakítják ki jövő év tavaszára a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), közölte Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes.
Az akadémikus a berendezések leendő felhasználóinak tartott kétnapos konferencia szünetében elmondta, a krio-elektronmikroszkópia eljárásának kidolgozásáért 2017-ben kapott három kutató kémiai Nobel-díjat.
A vizsgálati módszer lehetővé teszi oldott állapotú biomolekulák szerkezetének atomi felbontású meghatározását. Az eljárás egyik kulcsa, hogy olyan gyorsan hűtik le a mintát, hogy nem alakulnak a vizsgálati anyagot roncsoló jégkristályok. Ez lehetővé teszi, hogy az élő mintákat a maguk természetes állapotában vizsgálják, tudatta a professzor. A laboratórium elsődleges felhasználói az élettudomány és az anyagtudomány dolgozó kutatók lesznek.
A krio-elektronmikroszkópokat jellemzően sejtalkotók, fehérjék vizsgálatára, atomi felépítésének meghatározására használják, ezzel az eljárással vizsgálták a pandémiát okozó koronavírus szerkezetét is. A technológia döntő változást hoz a gyógyszerfejlesztésben, így a felhasználók között ipari partnerekre is számítanak, közölte Kónya Zoltán.
A négymilliárd forintos beruházással kialakított központban négy elektronmikroszkóp működik majd, ezek közül kettő lesz krio-elektronmikroszkóp. A központot a déli klinikaparkban alakítják ki egy meglévő épület felújításával. A helyszínválasztásnál szerepet játszott, hogy minél kisebb zavaró rezgés és elektromágneses-hullám érje a berendezéseket - mondta a rektorhelyettes.
Az SZTE mellett a Pécsi Tudományegyetem is tervezi egy a szegediektől némileg eltérő felhasználási területű krio-elektronmikroszkóp beszerzését. A két intézmény együttműködésével le tudják fedni a teljes térség (Magyarország mellett Szerbiát és Romániát is beleértve) mérési igényét - hangsúlyozta a kutató.
Rovó László rektor kifejtette, az SZTE új típusú egyetemként stratégiai fejlesztési tervében, angol kifejezéssel advanced core facilities-nek hívott műszerközpontok létrehozását határozta el.
A megvalósult fejlesztések között említette a professzor az ország legnagyobb működő biobankját, a nyáron átadott mesterséges intelligenciakutatásra specializált szuperszámítógépet, illetve szekvenáló laboratóriumot.
Az egyetem az elektronmikroszkópos központ kialakítását eredetileg az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) támogatással tervezte, és bár ebben az utolsó pillanatig reménykednek, saját forrásból kezdtek a beruházás megvalósításába, közölte a rektor.
Az amerikai Thermo Fisher Scientific által szállított krio-elektronmikroszkópok februárban érkeznek meg Szegedre és várhatóan márciusban már el is végezhetik velük az első méréseket. A központ kapacitása a teljes hazai tudományos közösség igényét le tudja majd fedni, tudatta a professzor.
A központ hatékony kihasználása érdekében az SZTE szeretné létrehozni a krio-elektronmikroszkóp nemzeti platformot. Ennek keretében az egyetemek, kutatóintézetek saját szakembereik számára évi 30-50 millió forintos keretet elkülönítve tennék lehetővé, hogy a vizsgálatokat Magyarország végezzék el, ne kelljen a mintákat külföldre küldeni. Rovó László hangsúlyozta, a központ létrejötte alapvetően fogja meghatározni a magyar tudományosság státuszát, hiszen a technológia alkalmazásával születő cikkek jellemzően az idézettség alapján a legrangosabb 10 százalékba tartozó folyóiratokban jelennek meg.
