Kimutatták, hogy Alzheimer-kórra hajlamos egerekben megelőzhető a betegség kialakulása egy enzimatikus reakciósorozat kikapcsolásával.
„A fiatalság valamiképpen véd minket az Alzheimer-kórtól. Azt szokás mondani, hogy ha elég sokáig élünk, Alzheimer-kórosok leszünk. De ha ez így lenne, az idős egerekben is hasonló arányban alakulna ki a betegség; ez azonban nincs így” – mondta a Medical News Today-nek Andrew Dillin, a Salk Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.
A Cell legutóbbi számában megjelent közlemény szerint olyan egereket vizsgáltak, amelyekben emberi Alzheimer-gén volt jelen. Az egerek egyik csoportjában kikapcsolták az úgynevezett IGF/inzulin jelzőutat. Ebben a csoportban nem tapasztalták az Alzheimer-kór kognitív, gyulladásos és idegi tüneteit, de meglepő módon a kórra jellemző, az idegsejtekben kimutatható amiloid plakkok ezekben az egerekben is felhalmozódtak. Igaz, másképpen csoportosultak, mint az Alzheimer-kóros betegekben és egerekben: sokkal sűrűbben, nagy halmazok formájában helyezkedtek el. Így kisebb területet foglalnak el az agyban, és úgy tűnik, hogy emiatt kevésbé toxikusak.
Dillin elmondta, hogy még nem tudják pontosan, miképpen védi meg az egereket az IGF jelzőút blokkolása, de az ismert, hogy a jelzőút csökkenti két transzkripciós faktor (a FOXO és a HSF-1) termelődését. Ezek a faktorok olyan molekuláris „gardedámokat” kódoló gének működését szabályozzák, amelyek védik a sejtfehérjéket.
„A fiatalság fenntartásához nem csak a genomot kell megvédeni, hanem a sejt fehérjeállományát is” – mondta Dillin. Különösen fontos lehet ez a hosszú élettartamú sejtekben, amelyek csak ritkán osztódnak; ilyenek az idegsejtek, a szívizomsejtek és az izomsejtek. Dillin hangsúlyozta, hogy az Alzheimer-kórra hajlamos emberek egész életükben hordozzák a rendellenes gént, de a betegség 50 éves koruk előtt nem alakul ki bennük. Szerinte olyan ifjúság-meghosszabbító szereket kellene kifejleszteni, amelyek a FOXO és a HSF-1 transzkripciós faktorokra hatnak, nem pedig az IGF jelzőútra, mivel ez utóbbi számos különféle szerepet játszik a szervezetben. Hangsúlyozta, hogy a cél nem az élet meghosszabbítása, hanem minőségének javítása.
A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...
Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...
In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...