Az exobolygókról
Az első idegen bolygót, az első exobolygót 1995. októberben, az első idegen, legalább három bolygóból álló naprendszert 1999-ben találták meg. 2001-ben találtak először olyan exobolygót, amelynek nátrium volt a légkörében, 2004-ben mutattak ki először elemi oxigént és szenet egy exobolygón.
Tavaly már molekulák nyomát is ki tudták mutatni egy exobolygó légkörében. A Spitzer-űrteleszkóppal megmérték a csillag és az éppen előtte haladó bolygó együttes infravörös sugárzását, majd a mérést megismételték, amikor a bolygó a teleszkópról nézve csillaga mögött volt. A két mérés különbsége adta meg a bolygó infravörös színképét. A tőlünk 153 fényévre a Pegasus csillagképben megfigyelt bolygón korábban már nátrium, oxigén, szén és hidrogén jelenlétét mutatták ki, ezeket az információkat a Hubble-űrteleszkóp szolgáltatta. A leginkább keresett molekula, a víz jelenlétét nem sikerült kimutatni, de lehetséges, hogy a felhők alatt van víz. Szilikátszemcsékből és valamilyen széntartalmú anyagból eredő infravörös jelet észleltek. A légkör tehát a vártnál szárazabbnak és porosabbnak mutatkozott.
Tavaly áprilisban fedezték fel az eddig „legföldszerűbbnek” talált bolygót. Ez az exobolygó a Gliese 518 csillag körül kering, a Földtől 20,5 fényévre, a Mérleg csillagképben. A csillag tömege harmada Napunk tömegének, 4,3 milliárd évre becsült kora viszont nagyjából megegyezik a mi csillagunk korával (4,6 milliárd év). 2004-ben már találtak egy legalább 16 földtömegű, 5,4 nap keringési idejű bolygót ugyanennél a csillagnál, van egy harmadik, 84 nap keringési idejű bolygó is ebben a rendszerben. Az új égitest keringési ideje 13 nap, kb. 14-szer közelebb van csillagához, mint Földünk a Naphoz. Tömege legalább ötszöröse, átmérője pedig legalább másfélszerese a Földének. Ezen a bolygón lehet víz, mert a csillag ún. vörös törpe típusú, vagyis sokkal gyengébben sugároz a Napnál. Az első számítások szerint a bolygón 0 és +40 Celsius-fok között lehet a felszíni hőmérséklet, tehát ha van víz, akkor az folyékony állapotban lehet. Az élet lehetősége az eddig megismert 200 exobolygó közül itt a legnagyobb. Hasonló vörös törpecsillag sok van a közelünkben, a legközelebbi száz csillagból nyolcvan ilyen.
Egyre bővül az exobolygók felderítésére bevethető eszközök köre. A nagy általános célú űrteleszkópok és földi távcsövek mellett munkába álltak olyan eszközök, amelyeknek a legfontosabb vagy az egyik legfontosabb feladata idegen bolygók felkutatása. Az európai COROT űrszonda két hónapi keresés után találta meg első exobolygóját. 1500 fényév távolságban egy a Jupiterhez hasonló, de csillagát másfél nap alatt megkerülő bolygóra bukkant. A csillagfényének változását mérték a szondával, ha a csillag tőlünk nézve csillaga előtt mozog, akkor annak egy részét kitakarja, tehát átmenetileg lecsökken a csillag megfigyelt fényessége.
Hasonló módszerrel dolgozik a magyar ötleten alapuló és magyar szakemberek által kifejlesztett, Arizonában és Hawaiin felállított robottávcső-rendszer. Bakos Gábor és munkatársai már második exobolygójuk felfedezését jelentették be. Ez is egy Jupiterhez hasonló, annál nagyobb gázbolygó, 5,6 nap keringési idejű bolygó. Pályája szokatlanul elnyúlt.
A technika fejlődésével egyre nő az esélye annak, hogy az óriásbolygók mellett a kisebbeket is észlelni tudjuk, egyre több földtípusú bolygó felfedezésére számíthatunk. Ha víz is lesz rajtuk, akkor már az életnek is esélye lehet.
Dr. Jéki László
