Az élesztőgomba, a muslica és az egér öregedését már sikerült lassítani
A Qubit szerint az öregedés mellékhatásait mérséklő terápia embereknél még gyerekcipőben jár, de többen már egy új csodaszerről beszélnek.
Az öregedés mellékhatásait mérséklő terápia embereknél még gyerekcipőben jár, és még kutyák esetében is váratnak magukra a meggyőző, klinikai tesztekkel is alátámasztott eredmények, ennek ellenére többen már egy olyan új, ígéretes csodaszerről beszélnek, amelyet már az ember esetében is alkalmaznunk kellene. Mikhail V. Blagosklonny, a New York-i Roswell Park rákkutató intézet sejtbiológusa szerint sokkal több hátránnyal jár az, ha nem használjuk széles körben a humán terápiában is a rapamycint, mint amekkora kockázattal járna a szedése: ahogyan véleménycikkében írja, a szer vélt vagy valós mellékhatásai eltörpülnek az öregedés elkerülhetetlen velejárói mellett.
Blagosklonny szerint az, hogy a rapamycint vagy a vele analóg everolimuszt évtizedek óta sikeresen alkalmazzák az embergyógyászatban is, elegendő garanciát jelent a biztonságosságára, a szer karrierje viszont elég rosszul startolt, ezért tekintenek rá sokan a mai napig gyanakvással. A rapamycint kezdetben immunoszupresszív gyógyszerként hirdették, miközben a kutató szerint szerencsésebb lett volna immunomodulátornak és gyulladás elleni szernek nevezni – az immunszupresszáns keresztjétől viszont sokáig nem sikerült megszabadulnia, annak ellenére sem, hogy több kutatás szerint is inkább megfiatalítja az immunrendszert, mint hogy korlátozná a működését. Blagosklonny kiemelt sikerként könyveli el azt is, hogy egy kutatás szerint a rapamycin hatásosan gátolja az 1918-as influenzavírus, azaz a spanyolnátha reprodukcióját – igaz, a gyógyszer szedése mindemellett megnöveli a bakteriális fertőzések kockázatát. Blagosklonny szerint a szer mellékhatásai nem kifejezetten veszélyesek, de még nem kellőképpen kutatottak: miután a legtöbb esetben, amikor rapamycint alkalmaztak, hiányzott a placebós kontrollcsoport, írja a lap.
Blagosklonny szerint a gyógyszer valamilyen mértékben véd a ráktól, a sztróktól, az infarktustól, a vakságtól és az idő előtti haláltól, ehhez képest kevesebb mellékhatást mutattak ki az esetében, mint a legnépszerűbb fájdalomcsillapítónál, az aszpirinnél. Mások ugyan nem ennyire lelkesek (nem véletlenül véleménycikkről van szó), de kellően optimisták: egy 2021-ben a Lancetben megjelent tanulmány szerint okkal feltételezhető, hogy a rapamycin szedése megerősíti az idősek immunrendszerét, így hatékony lehet a covid ellen is, de több tanulmány is azt állítja, hogy olyan neurológiai rendellenességek kezelésére is alkalmas, mint az Alzheimer-, Parkinson- vagy Huntington-kór.
De ha ilyen sokat ígérnek ezek az eredmények, miért nem szed mindenki rapamycint? Egy közelmúltban megjelent dán kutatás szerint ennek technikai és etikai okai is vannak: a hosszabb távú vizsgálatokhoz nem túl meglepő módon hosszabb idő szükséges, és a tesztek humán alanyait is etikus módon kell kiválogatni.
A teljesd információt ITT olvashatja
