Az autizmus spektrum zavarral (autism spectrum disorder, ASD) élő gyermekek a másodperc egy törtrészével lassabban dolgozzák fel a hangokat és a beszélt nyelvet, mint az egészségesek. Ennek kimutatása az agy mágneses jeleinek mérésével az autizmus megállapításának standard módszerévé válhat.
Az ASD az idegrendszer gyermekkori fejlődési zavara, amelynek jelei a verbális kommunikáció, a szociális interakció és a viselkedés kóros volta. Mint számos más idegrendszeri fejlődési zavar esetén is, az autizmusnak nincs objektív biológiai indikátora, ezért az orvosok és a pszichológusok a viselkedészavar alapján következtetnek a betegségre. Ez azonban gyakran csak későn történik meg, sokszor csak iskoláskorban diagnosztizálják az ASD-t. Nagyon jelentős előrelépés lenne az ASD objektív diagnosztizálhatósága, mert ennek révén már kisgyerekkorban felismernék és kezelnék a betegséget.
Timothy P.L. Roberts, a vizsgálat vezetője nem-invazív modszert, magnetoenkafalográfiát alkalmazott, amellyel mérhető az agy mágneses aktivitása. Az eljárás hasonló az elektroenkefalográfiához, amely az agy elektromos aktivitását méri. A gyermekek fején egy sisak volt, és a beleépített hangszóróból sípolásokat, magánhangzókat és mondatokat hallottak.
A kutatók 25 ASD-s és 17 egészséges gyereket hasonlítottak össze; az átlagos életkor mindkét csoportban 10 év volt. Az ASD-s gyerekek átlagosan 11 ezredmásodperccel később produkáltak mágneses választ a hangokra, mint a kontrollcsoportba tartozó gyerekek. Az ASD-s gyerekek körében a késés mértéke hasonló volt, és nem függött attól, hogy vannak-e nyelvi zavarai a gyermeknek.
„A késleltetett válasz arra utal, hogy az ASD-s gyerekekben a hallórendszer lassabban fejlődik, mint az egészségekben” – mondta dr. Roberts. A 11 ezredmásodperc nagyon kevésnek tűnik, de azt jelenti, hogy ha például a gyermek azt a szót hallja, hogy `elefánt`, akkor ő még az `el` hangsort dolgozza fel akkor, amikor az egészséges gyerekek már továbbmentek. Ahogy folyik a beszélgetés, a késések felhalmozódnak, és a gyerek nem tudja jól feldolgozni, amit hall.
Egy korábbi vizsgálatuk alapján Roberts azt feltételezi, hogy az ASD-s gyerekekben lassabban alakul ki az idegrostokat védő velőshüvely, vagyis az agy fehérállományának fejlődési elmaradása a felelős a hangokra adott élettani válasz késéséért.
„A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...
Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...
Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...