Átadták a Magyar Kutatási Hálózat díjait
Idén tizenöt kutató kiemelkedő teljesítményét ismerték el a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) által alapított tudományos díjakkal, amelyeket tudományos konferenciával egybekötött ünnepségen adtak át a Pesti Vigadóban.
A csütörtöki ünnepségen HUN-REN Kiválósági Díjat (korábban Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj) és Bárány Róbert-díjakat adtak át, valamint kutató professor emeritus címeket adományoztak.
"Nekünk, magyar kutatóknak a magyar tudomány összes múltbéli eredményét meg kell őriznünk, és egyben fel kell emelnünk a 21. századi szintre. A gyakorlatban alkalmaznunk kell elődeink kiemelkedő eredményeit, és tovább kell adnunk azokat a következő generációknak", idézték a közleményben Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke köszöntőjét, aki kiemelte: "nemcsak lefordítanunk kell a tudomány eredményeit, hanem bevinni az értékláncba és átadni a társadalom tagjai felé". Hozzátette: "azon dolgozunk, hogy értéket teremtsünk, teljesítményünk eredményei a kutatás-innováció-hatás értékláncon keresztül eljussanak a minket támogató magyar állampolgárokhoz. Érezzék, hogy életminőségük, egészségük javul, gazdasági erejük növekszik, kulturális hagyományaink, intellektuális életünk gazdagodik".
Az ünnepségen Johann-Dietrich Wörner professzor, az ESA (Európai Űrügynökség) előző elnöke, a németországi Acatech (Nemzeti Tudományos és Műszaki Akadémia) elnöke köszöntő beszédében szintén a kutatási és innovációs eredmények értékláncba történő bevonásának, hasznosításának fontosságát emelte ki.
Mint írták, a HUN-REN Kiválósági Díjat évente egy olyan kutató nyerheti el, aki a tudományos közösségben széles körű megbecsülésnek örvend itthon és külföldön, kiemelkedő szakmai életutat, kimagasló tudományos teljesítményt, kiváló kutatási eredményt, szabadalmat tudhat magáénak. A díjat 2023-ban Kondorosi Éva, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora nyerte el. A Széchenyi-, Balzan- és Prima Primissima díjas biológus kutató pályáját az MTA Szegedi Biológiai Központjában kezdte, majd 1989-től 2013-ig Franciaországban a CNRS Növénytudományi Intézetének kutatási igazgatója volt. 2007-ben létrehozta Szegeden a francia-magyar együttműködésen alapuló BAYGEN Intézetet, amely 2012-ben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontba (SZBK) integrálódott. Jelenleg a HUN-REN SZBK kutatóprofesszora.
Fő kutatási területe a Rhizobium baktériumfajok és a pillangósvirágú növények szimbiózisa. Ez a speciális kutatási terület számos általános értékű felfedezéshez vezetett, amelyek ismerete elengedhetetlen a környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság és élelmiszer-biztonság szempontjából. Kutatásai középpontjában jelenleg a nitrogénkötés hatékonyságának növelése és a szimbiotikus sejtekben termelődő több száz növényi peptid funkciójának megértése áll, amelyek közül több ígéretes új antibiotikum-jelölt. Az általa vezetett kutatócsoport a növényi molekuláris biológiai, kémiai ökológiai és szimbióziskutatás egyik vezető nemzetközi műhelye, írták a méltatásban.
Kiemelték: eredeti és korábbi dogmákat megcáfoló felfedezéseiért számos nagy presztízsű akadémia, például az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája, az Academia Europaea, a Leopoldina és a Francia Mezőgazdasági Akadémia választotta tagjai közé. Tudományos elismertsége révén került az ENSZ-főtitkár tudományos tanácsadó testületébe és az Európai Bizottság fő tudományos tanácsadó csoportjába. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) alelnöke volt, jelenleg az Academia Europaea Élettudományi Osztályának elnökeként meghatározó szerepet játszik a tudományos bizonyítékokon alapuló tudománypolitikai javaslatok előkészítésében.
A kutató professor emeritus címet, amelyet a HUN-REN kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának és a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerésére alapítottak, 5 kutatónak ítélték oda: Bóta Attilának (Természettudományi Kutatóközpont), Harrach Balázsnak (Állatorvostudományi Kutatóintézet), Iglói Ferencnek (Wigner Fizikai Kutatóközpont), Tegze Miklósnak (Wigner Fizikai Kutatóközpont) és Török Szabinának (Energiatudományi Kutatóközpont).
A Bárány Róbert-díjat, amelyet a 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerésére alapítottak, idén 9 kutató - Piszter Gábor (Energiatudományi Kutatóközpont), Tóth Gábor (Természettudományi Kutatóközpont), Várdai Róbert (Természettudományi Kutatóközpont), Dobson László Imre (Természettudományi Kutatóközpont), Lovas-Kiss Ádám (Ökológiai Kutatóközpont), Mészáros-Molnár Kinga (Szegedi Biológiai Kutatóközpont), Bene Márton (Társadalomtudományi Kutatóközpont), Tóth Gergő (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) és Újlaki-Nagy Réka Tímea (Bölcsészettudományi Kutatóközpont) - kapta meg.
A díjátadó ünnepségen részt vettek Bárány Róbert Nobel-díjas orvos dédunokái is.
A díjak átadását követően Kondorosi Éva Biológiai nitrogénkötés: út a fenntartható jövőhöz című előadása hangzott el. Az eseményen Jean-Pierre Changeux francia neurobiokémikus professzor The brain as a chemical machine (Az agy mint kémiai gép) címmel tartott előadást.