Arany nanorészecskék diagnosztizálják a vesebetegséget
A dallasi Texasi Egyetem kifejlesztett egy új eljárást, amely nanorészecskéket használ a röntgensugarak kontrasztanyagaként. A kutatók azt állítják, hogy az új technológia sokkal hatékonyabb, mint a szokásos vérvizsgálat.
A nanorészecskéket, vagyis az egyedi tulajdonságokkal rendelkező apró részecskéket egyre gyakrabban használják az orvostudományban. Segítségükkel gyógyszereket vagy képalkotó anyagokat juttatnak a vizsgált szervekbe. Óriási előnyük, hogy pontosan oda tudják irányítani őket, ahol szükség van rájuk, így megkönnyítik a diagnosztikát.
A szokásos vérvizsgálat úgy néz ki, hogy megállapítják a vér karbamid-nitrogén (BUN) és a kreatinin (Cr) szintjét. Ha ezek a vegyi anyagok felhalmozódnak a vérben, akkor a vesék nem működnek megfelelően. A BUN és a kreatinin relatív mennyisége segíthet meghatározni azt is, hogy a betegnek milyen vesebetegsége van.
Kutatók új módszert dolgoztak ki, amely egyszerűbbé teheti a vesebetegség diagnosztizálását. Fotó: University of Texas at Dallas
Az arany nanorészecskék azonban ennél is hatékonyabb módszert kínálnak. Az apró részecskék ugyanis összegyűlnek a sérült veseszövetben, és az a felhalmozódás látható a röntgenfelvételen. Így pontosabb képet kaphatunk a vesekárosodás mértékéről.
Az új módszert egereken tesztelték, és azt találták, hogy a súlyos vesekárosodásban szenvedő egereknél a nanorészecskék sokkal lassabban haladtak át a vesén. Amikor a vesekárosodás kevésbé volt súlyos, a rutin vérvizsgálatok (BUN és Cr) nem tudták megbízhatóan megjósolni, hogyan reagálnak az arany nanorészecskék a vesékben. Ehhez képest a vesekárosodás mértékét pontosan fel lehetett mérni az arany nanorészecskék felhalmozódásának röntgenképalkotással történő mérésével. A kutatók szerint az eljárás a vesebetegségek korábbi felismeréséhez és hatékonyabb kezeléséhez vezethet.
Az egyetem kutatóinak teljes tanulmánya itt olvasható.
Forrás: Interesting Engineering /University of Texas at Dallas
