Alvás és tanulás kutyamódra
A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatását bemutató cikk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.
Kutyagazdák sokszor teszik fel maguknak azt a kérdést, vajon miről álmodhat kedvencük, amikor alszik. Az alváskutatók pedig kénytelenek azt válaszolni, hogy ezt egyelőre nem lehet tudni. Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, ha ők azt szóban elmondják nekünk – és kutyáink erre sajnos nem képesek. Azonban a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói megkezdték annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. A magyar tudóscsoport által nemrégiben kifejlesztett (humán gyógyászatból és kutatásból átvett) technológiának köszönhetően lehetővé vált nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ilyen módon rögzített agyhullámokból megtudhatjuk, hogy a kutyák feldolgozzák-e, és ha igen hogyan, azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kutatók képesek lennének álombeszámolókká alakítani a kutyák agyhullámait, de azt a világon először sikerült kimutatni, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét.
„Eredményeink bebizonyították, hogy új vezényszavak tanulása után a kutyák alvás alatti EEG spektruma megváltozik (ebben az esetben a kutyáknak az Ül és Fekszik akciókhoz kellett angol vezényszavakat társítaniuk a már ismert magyar vezényszavak helyett)”, magyarázza Kis Anna, a tanulmány első szerzője. „Pontosabban szólva ez azt jelenti, hogy a non-REM alvás (amelyet gyakran hívunk mélyalvásnak) alatt megnőtt a delta aktivitás (a lassú agyhullámok aránya), és csökkent az alfa aktivitás (a gyors agyhullámok aránya)” teszi hozzá Bódizs Róbert, alváskutató. Ez arra utal, hogy a tanulást követően mélyebben alszanak a kutyák, amely eredmény párhuzamba állítható mindazzal, amit az emberek esetén az alvásról és a tanulásról tudni lehet. Már korábban is számos kutya-ember párhuzam volt ismert a viselkedés szintjén, hiszen több mint egy évtized kutatásai támasztják alá, hogy a kutyák sok tekintetben humán-analóg szociális és kognitív képességekkel rendelkeznek. Azonban ez az első alkalom, hogy bizonyítást nyert, ezek a párhuzamok a memóriakonszolidáció és az alvás alatti agytevékenység szintén léteznek.
Ráadásul a történet ezzel nem ér véget: nemcsak hogy megváltozott a kutyák agytevékenysége a tanulást követően, de az egyes egyedek EEG spektruma összefüggésben állt azzal, hogy alvás után mennyire emlékeztek a tanultakra. „A tanulás nagyon fontos része a kutyák életének, és tudjuk, hogy a kutyák nagyon sikeresen tanulnak akár az emberek utánzásáról akár új szóbeli utasítások elsajátításáról van szó”, mondja Gácsi Márta etológus, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Jelen eredmények arra utalnak, hogy a kutyák esetében is van tényleges kapcsolat a tanulás és az alvás között. Ez természetesen nagyon fontos mind a munkakutyák képzése szempontjából, mint minden olyan gazdának, aki tanítani akarja a kutyáját. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek pusztán az első eredmények ezen a területen, valószínűsíthető hogy a különböző tanulási helyzetek, és az ezekhez tartozó memóriakonszolidáció, más és más módon áll kapcsolatban az alvással.
