Aki lassan gondolkodik, kreatívabb lehet

Az agy szürkeállományát alkotó idegsejtekről korábban úgy vélték, a gondolkodásért felelősek, nem pedig a kreativitásért. Rex Joung amerikai kutató vizsgálatait az a megfigyelés indította el, miszerint, amikor a fehérállomány elkezd leépülni az időskori elbutulásban szenvedő betegekben, az érintettek gyakran kreatívabbá válnak. Ezért a kutatócsoport a vizsgálatok során az agy fehérállományára koncentrált, mely főként az idegsejtek nyúlványait védőrétegként körülvevő mielinhüvelyből áll. A kevesebb mielin azt jelzi, hogy a fehérállomány integritása kisebb, ezért az információ lassabban szállítódik.

Egyes kutatások szerint az agykéregben található nagy integritású fehérállomány, mely a magasabb szintű szellemi működéssel áll összefüggésben, nagyobb intelligenciát eredményez. Ám amikor Jungék megvizsgálták a fehérállomány és a kreativitás közötti összefüggést, ennek épp az ellenkezőjét tapasztalták.A diffúziós tenzor-leképezés (DTI) elnevezésű vizsgálatba (mely a mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat [MRI] egy speciális továbbfejlesztése) 72 önkéntest vontak be. Az önkéntesek szerteágazó gondolkodási képességét, ami a kreativitás, az új ötletekkel való előhozakodás fokmérője, már korábban feltérképezték. Joungék azt találták, hogy a legkreatívabb emberek fehérállományának integritása kisebb a homloklebenyt a talamusz nevű mélyebb régióval összekötő területen, mint a kevésbé kreatív egyéneké.

Az egyes agyi területek közötti lassúbb kommunikáció ezek szerint kreatívabbá teszi az embereket. Az eredmények azért meglepőek, mert a fehérállomány integritását eddig pozitív dolognak tartották a kutatók. Paul Thompson amerikai kutató megerősíti, hogy az információszállítás gyorsasága nem feltétlenül létfontosságú a kreatív gondolkodáshoz. Jól jöhet pl. a sakkban vagy a Rubik-kocka kirakásakor, de nem feltétlenül szükséges egy regény megírásához vagy egy képzőművészeti tárgy megalkotásához.

Joung ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kreativitás és az intelligencia továbbra is kéz a kézben járhat. Mindkettőt a fehérállomány szabályozza, ám más-más régiókban, és úgy tűnik, ezek a területek egymástól viszonylag függetlenül működnek.

Egyéb vizsgálatok azt sugallják, hogy a fehérállomány is érintett lehet bizonyos pszichiátriai betegségekben. Ezek az eredmények alátámasztják azt a feltételezést, hogy összefüggés található a kreativitás és az elmebetegségek között. Az agyi kapcsolatok minőségének megismerése nem csupán a kreativitást és intelligenciát elősegítő tényezők megértését segíti elő, hanem az egyes pszichiátriai betegségekét is. A korábban említett DTI-technika segítségével az agykutatás új korszaka jött el. A vizsgált területek körébe pedig a mentális betegségek is beletartoznak. A fehérállomány csökkenését figyelték meg pl. depresszió, Alzheimer-kór, skizofrénia, valamint egyes nyelvi problémákban és dadogásban szenvedő betegekben.

Nemrégiben Cynthia Schuman amerikai kutató és kollegái kimutatták, hogy autista kisgyermekekben a fehér- és a szürkeállomány is túl gyorsan nő 1,5 és 5 éves kor között. A túlzottan fejlett fehérállomány az agykéreg egyes területeinek túlzott kapcsolódási rendszeréhez vezethet, ami magyarázatot adhat egyes autista betegek jellegzetes viselkedésére.