hirdetés

 

A vörösöknek jobban fáj?

Kétségtelen tény, hogy a ritka hajszínnek vannak egészségügyi vonatkozásai. A vörös hajúaknak például alacsonyabb a fájdalomküszöbük.

A földgolyó népességének alig 1–2 százaléka vörös hajú. Márpedig a kisebbség mindig gyanús a többségnek, ráadásul a keveseket könnyebb is bántani. Igaz, számuk az északi féltekén jóval magasabb, 2–6 százalék között ingadozik. A skótoknál a leggyakoribb, akiknek 13 százaléka vörös hajú, fehér bőrű, szeplős.

Régen e hajszínt az ördög művének tulajdonították, és szegény vörös hajú nőket bizony tömegesen megégették. A vörös, ugye, a tűz színe is… Ma is tartja magát az a hiedelem, hogy a vörös nők vérmesebbek, szexuálisan aktívabbak. 

Áttérve az (ál)tudományra, érdekes módon a mai napig tartja magát az a hiedelem, hogy a vörös hajúak hajlamosabbak a vérzékenységre és a rosszabb sebgyógyulásra. Még olyan szakember is akadt, aki azt igyekezett bebizonyítani, hogy a vörös hajszín egyenes összefüggésbe hozható a sérv gyakoriságával. Csak nemrég jelent meg a British Medical Journalban egy nagy összefoglaló közlemény, amelyben a szerző, dr. Jonathan Barry számos korábbi, e témákban publikált tanulmány alapos elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek – ahogy ő nevezte – az anekdotáknak nincs semmilyen objektív alapjuk, illetve objektív bizonyítékuk.

Az viszont kétségtelen tény, hogy (eddig nem megcáfolt, igaz, kisszámú egyénen bizonyított) cikkek láttak napvilágot, melyek szerint a vörös hajúak fájdalomküszöbe egy kicsit valóban alacsonyabb. A Journal of the American Dental Associationben, az Amerikai Fogászati Szövetség folyóiratában 2009-ben jelent meg a Kentucky államban lévő University of Louisville kutatója, Edward Lied közleménye.

Az amerikai orvos tíz-tíz önkéntes vörös, illetve sötét hajú, 19–40 év közötti nőt altatott el egy Desfluran nevű szerrel. Ezután mindegyikükre fokozatosan emelkedő, de persze ártalmatlan adagban áramütéseket mért. Amikor kiértékelte az arra adott önkéntelen izomrángásokat, kiderült, hogy a vörösöknek húsz százalékkal több érzéstelenítőre volt szükségük. A tudósok azt is tudják (vagy tudni vélik), miért: a melanocortin-1 nevű gén mutációja okozza. Ez a géndefektus nemcsak a vörös hajszínért, hanem a fájdalom iránti fokozott érzékenységért is felelős. Ha ez igaz, akkor vörösek érzéstelenítésénél és altatásánál bizony ezt is figyelembe kell(ene) venni.

És még egy senki által sem vitatott evidencia: a vörösek sajnos valóban hajlamosabbak a rendkívül rosszindulatú bőrrákra, a melanómára, amely csupán Magyarországon évente 1500 új beteget érint, és amelynek halálozása még ma is eléri a 25 százalékot. Igaz, ebben a vörösek nincsenek egyedül: minden fehér bőrű, világos hajú, kék szemű bőre fokozottan érzékeny a rosszindulatú elváltozásokra.

A teljes cikk a Népszabadság Online-on olvasható.

Dr. Nemes János
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more Rendhagyó szakácskönyv. Patikusok receptjei és borai

    Az utolsó darabig elfogyott, a későn rendelők pedig már nem is juthattak hozzá a Galenus Kiadó „Rendhagyó...

  • learn more Pszichiátria - másképp

    A szerző mindazoknak ajánlja könyvét, akik kapcsolatba kerültek a pszichiátriával, akár mint vizsgázók, akár mint terapeuták. A könyv...

  • learn more Ars neurologiae

    Régiesen szólva, idegorvos vagyok. Bármit tanultam vagy csináltam ezen kívül, a világ látását számomra a foglalkozásom határozza meg. Mielőtt...

  • learn more S.O.S. Daganat! - Párbeszéd a daganatos betegségekről

    Hiánypótló interjúkötet betegeknek, hozzátartozóknak  és  orvosoknak tévhitekről, félelemről,...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more Csont-, ízületi daganatok és daganatszerű elváltozások

    Az olvasó a Csont-, ízületi daganatok és daganatszerű elváltozások második teljesen új, átdolgozott...

  • learn more ˝Lulu˝ - Bálint Lajos élete és munkássága

    Bálint Lajos, a művészvilágban Lulu, később Lulu bácsi, a huszadik századi magyar színházkultúra egyik formálója,...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Diabéteszlexikon

    A cukorbetegek száma világszerte – így sajnos hazánkban is – rohamosan növekszik. Magyarországon mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, a...

  • learn more 150 EKG kérdés (javított kiadás)

    Bár a gyakorlat és a tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, ez a könyv egy lépéssel közelebb áll a klinikai valósághoz, mint azok a...

  • learn more A placebo-válasz

    „A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more Gyakorlati fájdalomcsillapítás

    A fájdalomcsillapítás minden gyakorló orvosnak feladata és kötelessége úgy, mint az elsősegélynyújtás vagy a reszuszcitáció. A...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Orbán Viktor és te

    Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...