A vízipipázás veszélyesebb lehet, mint a dohányzás
Egy úttörő amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái, számolt be róla a Science Daily tudományos hírportál.
A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már. A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását egy átlagos pipázás során, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé.
A kutatók megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása. "A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgezőanyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta", mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.
A kísérletben a vízipipa nagy mennyiségű szén-monoxidot is előállított, ami főként az edényben található dohány vagy más növénykeverék melegítésére szolgáló faszén égéséből származott. A tanulmány számos esetet említ, ahol a pipázók szén-monoxid-mérgezést szenvedtek. A közönséges dohány mellett a kutatócsoport nikotinmentes növényi keveréket is tesztelt, amelyet egészségesebb alternatívaként árulnak. A kísérlet azt mutatta, hogy a keverék beszívott füstjében még nagyobb arányban találhatók mérgező gázok.
Korábbi tanulmányok a vízipipázás szokásának kockázatait elemezték, a UCI projektje azonban az első, amelyik a beszívott füstben lévő rendkívül kicsi, 100 nanométernél kisebb átmérőjű szemcséket vizsgálta. Tömegspektrométerrel és az egyetem egy kutatócsoportja (Smith Group) által tervezett műszerrel a pipázás valós idejében mérték meg a füstben lévő gázok és a szilárd anyagok összetételét, ebben különbözött a munkájuk az eddigi tanulmányoktól.
"A kutatók általában a füstszűrőben egy dohányzási esemény alatt összegyűlt mintát vizsgálják, ez egyetlen adatot jelent. A mi technológiánkkal, amely a dohányzás elején, közepén és végén is méri az emissziót, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dohányzás első 10 percében több ultrafinom részecskét tartalmaz a beszívott füst, mint a további részében", folytatta Perraud.
Az apró szemcsék jelentősen veszélyeztetik az egészséget, mivel a légzőrendszer mélyére hatolnak, a legapróbbak a vér-agy gáton is átjutnak.
"Az egyik legnagyobb mítosz a vízipipáról, hogy az edényben lévő víz kiszűri a mérgezőanyagokat, így védi a használót. A kutatás kimutatta, hogy ez a legtöbb gázra nem igaz, ráadásul a víz valójában elősegíti az ultrafinom részecskék kialakulását, talán hűtő hatása miatt", mondta Perraud.
