A vérnyomás-szabályozás genetikai háttere
Eddig a hipertónia-kockázatért felelős genetikai háttér két százalékát ismertük, most a Nature Genetics-ben megjelent három tanulmány révén megduplázódott a tudásunk. Milyen módszertannal dolgoznak az óriási vizsgálatok?
Húsz ország számos nagy nemzetközi tudóscsapatának együttműködése révén megduplázódott a humán genom azon ismert területeinek száma, amelyek a vérnyomás-szabályozásban működnek közre, írja közleményében az egyik együttműködő intézmény, a Johns Hopkins University. Ismert, hogy a vérnyomás öröklődő sajátosságokat mutat, azonban a korábban azonosított 60 közreműködő gén csak a hipertónia-kockázat 2 százalékáról tud számot adni. A közlemény szerint az egyik legmeglepőbb friss eredmény, miszerint a vérnyomást szabályozó biokémiai szignálok jelentős része az erek falát testszerte bélelő, vaszkuláris endothélsejtekből származik. Mivel a klasszikus nézet szerint a vérnyomás-szabályozás központi részét a vese biztosítja, a jelenleg létező hipertónia-terápiák csak nagyon kevés útvonalon avatkoznak be. Az új felfedezések a vérnyomást befolyásoló egyéb gének azonosításával új terápiás irányokat tárnak fel.
A Nature Genetics-ben megjelent tanulmány, amelynek elkészítése során az együttműködést a Johns Hopkins University kutatói irányították (Georg Ehret és munkatársai: The genetics of blood pressure regulation and its target organs from association studies in 342,415 individuals), 201 529 európai és 140 886 nem európai eredetű ember genotipizálása (célzott és teljesgenom-asszociációs vizsgálatok) alapján született, aminek során a kutatók 128 272 SNP-t (single nucleotide polimorfism, egyetlen nukleotidot érintő polimorfizmus) analizáltak.
A Johns Hopkins University kutatóit vezető Aravinda Chakravarti nyilatkozata szerint jelenlegi tudásunk alapján úgy véljük, hogy a vérnyomásunkat befolyásoló tényezők fele a környezeti és életmódi faktorokból (pl. táplálkozás, testmozgás, dohányzás), míg másik fele genetikánkból származik, azonban e befolyásoló gének megtalálása – hasonlóan a többi komplex, multigénes tulajdonság genetikai hátterének megfejtéséhez – igen nehéz.
A vérnyomás-szabályozás genetikai hátterének feltárása érdekében most összefogott a világ számos különböző pontján lévő 265 intézmény, és elemezték a genom 200 000 olyan lokuszát, amelyek variációi a gyanú szerint befolyásolhatják a vérnyomást (korábbi vizsgálatok 90 lokusz szerepét már kimutatták a vérnyomás-szabályozásban). Chakravarti laborjának vezetésével most a több mint 300 közreműködő kutató 66 lokusz variációinak közreműködését bizonyította a kardiovaszkuláris és metabolikus útvonalak variációira fókuszáló Cardio-Metabochip nevű microarray segítségével. A 66 lokusz közül 17 szerepe számít újdonságnak.
A Nature Genetics további két hipertónia-tanulmányát a Massachusetts General Hospital kutatói koordinálták Christopher Newton-Cheh vezetésével. Az egyik vizsgálatban 327 288 személy genotipizálását végezték el az Exome Chip nevű microarray segítségével, ami olyan ritka genetikai variánsokat azonosít, amelyek révén proteinstruktúra-változás következik be (Chunyu Liu és munkatársai: Meta-analysis identifies common and rare variants influencing blood pressure and overlapping with metabolic trait loci). Ez a 80 intézmény 90 kutatóját alkalmazó vizsgálat 31 új helyet, továbbá a natriuretikus peptid receptor ritka genetikai variánsait azonosította, amelyek összefüggésbe hozhatók a hipertónia-kockázattal. A Massachusetts General Hospital kutatói által koordinált másik vizsgálat 13 új génnek a hipertónia-kockázat kialakulásában betöltött szerepét mutatta ki.
A Nature Genetics három tanulmánya együttesen megduplázza a vérnyomás-szabályozásban ismerten közreműködő genetikai lokuszok számát, szögezi le a harmadik, 146 000 ember genetikai adatát a Human Exome BeadChip nevű microarray segítségével elemző tanulmányt (Praveen Surendran és munkatársai: Trans-ancestry meta-analyses identify rare and common variants associated with blood pressure and hypertension) ismertető közlemény, és arra is felhívja a figyelmet, hogy számos gén egyszerre több betegség kialakításában is részt vesz, így pl. az egyik frissen azonosított gén a hipertónián kívül az 1-es és a 2-es típusú diabétesz hátterében is megtalálható, míg egy másik a magas vérnyomáson kívül Crohn-betegség és lupusz létrejöttéért felelős.
