A táplálkozástudomány leendő mesterei

- Milyen világtrendekhez igazodik az új mesterszak?
- A táplálkozástudomány a biológiai és orvostudományok egyik legintenzívebben fejlődő területe. Ma a mennyiségi élelmiszertermelésről a minőségi irányába tolódik a hangsúly. Sok helyen – ahol megvan a gazdasági háttér – a minőségi élelmiszerek előállítása társadalmi elvárás, így a gazdaság is támogatja azt. A jelentős gasztronómiai kultúrával rendelkező országokban pedig az egészséges táplálkozást népszerűsíteni sem kell, mindenki igényli a jó minőségű élelmiszereket.
- Milyen hazai jelenségek indokolják a képzés beindítását?
- Az új mesterszak hiánypótló szerepet tölt be, hiszen amíg az Amerikai Egyesült Államokban vagy az Európai Unió számos tagállamában nagy hagyománya van a képzésnek, addig itthon úttörőnek számít ez a kezdeményezés. A lakosság fogyasztói kultúrája, fogyasztási tudatossága nagyon alacsony szinten van. A magyarok táplálkozási szokásai nem felelnek meg a mai kor követelményeinek: az emberek általában nem figyelnek oda, hogy amit esznek, az milyen összetevőkből áll, nem ügyelnek arra, hogy az étrendjük változatos és vitamindús legyen. Ehhez jön még a mozgásszegény és stresszes életmód, s ez mind hozzájárul a népegészségügyi helyzet romlásához.
- Az itt végzett szakemberek hol tudják majd hasznosítani a tudásukat? Hogyan profitálhat a gazdaság és a lakosság a képzettségükből?
- A végzetteket számos terület várja: orvosként, kutatóként, tanácsadóként helyezkedhetnek el az egészségügyben, a gyógyszeriparban, az államigazgatásban vagy vállalatoknál; elláthatnak fogyasztóvédelmi feladatokat, minőségellenőrzést, szaktanácsadást vagy további tanulmányokat folytathatnak az egyetem nyolc doktori iskolájában, bővítve a kutatói és oktatói bázist. A végzettek szakértelme hosszú távon a gazdasági fellendüléshez is hozzájárulhat, hiszen Magyarország jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, megfelelő szakemberek munkájával a hazai termékeket minőségileg világszínvonalúvá lehet tenni. Magyarországnak minden adottsága megvan új, piacképes termékek és minőségi hungarikumok előállítására. Az ilyen munkaigényes iparágak fejlődéséből az ország csak profitálhat, de csak akkor, ha a magyar gazdaság nem késik le az egyre bővülő és javuló élelmiszerpiacról. A lakossági fogyasztás tudatosabbá tételéhez és a népegészségügyi helyzet javulásához prevencióra, felvilágosító munkára, tanácsadásra és megfelelő színvonalú gyógykezelésekre van szükség. Hangsúlyozom a fogyasztói kultúra javítását, hiszen a tápláló, egészséges élelmiszerek előállítása akkor lehet hasznos, ha azokat az emberek keresik és preferálják – hangsúlyozta Benkő Ilona.
- Milyen alapszakokról várják a hallgatókat az új mesterszakra?
- Bár a szakot a DE OEC Általános Orvosi Kara indítja és felügyeli, az egyetem Agrár- és Műszaki Tudományi Centrumával (DE AMTC) közös programként indul, így természetesen nem csak orvos- és egészségtudományi alapszakon végzettek jöhetnek. Számítunk biomérnöki, agrármérnöki, természettudományi és tanári képzési területekről érkezőkre is. Sokszínű, piacorientált képzésként kell elképzelni, amely három fő területet ölel fel: természettudományokat, egészségügyet és élelmiszertudományt. Mindenki megtalálhatja a szakon a saját területének megfelelő munkakört, hiszen lesz aki kutatóként fog elhelyezkedni, másoknak viszont a lakosság felvilágosítása lesz a feladatuk.
- Hány hallgatót várnak és kik fogják oktatni őket? Volt-e szükség az tanárok részleges átképzésére, hogy az új területen is dolgozhassanak?
- Mivel a jelentkezés még nem zárult le, pontos számot nem tudok mondani, de körülbelül 20-30 hallgatót várunk. Őket 2 akadémikus, 21 MTA doktori és 112 egyetemi doktori fokozattal rendelkező oktató fogja tanítani. Tapasztalt szakemberek lévén számos tudományágban jártasak, így bármiféle külön képesítés nélkül is alkalmasak a színvonalas képzés biztosítására, vendégoktatóként pedig az Országos Élelmiszertudományi Intézet szakemberei is bekapcsolódnak.

Tárkányi Zsolt/MTI