A szkizofrénia új neuroanatómiai formáját azonosították
Amerikai kutatók szkizofrén betegek agyi MRI felvételeinek elemzése során a betegség egy új neuroanatómiai típusát azonosították, mely sokkal közelebb áll a normál agyszerkezethez.
A University of Pennsylvania nemzetközi kutatócsoportja a Brain folyóiratban közölte vizsgálatának eredményeit, melyek szerint több mint 300 beteg agyi MRI felvételeinek elemzése során a szkizofrénia egy új neuroanatómiai típusát különböztették meg, mely a betegek csaknem 40%-át érintette.
A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: Chand et al.: Two distinct neuroanatomical subtypes of schizophrenia revealed using machine learning, Brain, 2020. Febr 27.
A szkizofrénia egy nehezen feltérképezhető, igen változatos, és még nem kellőképpen tisztázott betegség vagy betegségcsoport, mely általában hallucinációkkal, delúziókkal és egyéb kognitív eltérésekkel jelentkezik, és megjelenési formája betegenként nagyon eltérő.
A szkizofrén betegek agyában jelentkező elváltozások elemzését, jellemzését tűzte ki célul maga elé a jelenlegi vizsgálatban a Pennsylvania Egyetem kutatócsoportja, és az MRI felvételek elemzéséhez egy gépi tanulási módszert, a HYDRA-t (Heterogeneity Through Discriminative Analysis) alkalmazta. Az Egyesült Államokban, Németországban és Kínában 307 szkizofrén beteget, valamint 364 egészséges kontrollt vizsgáltak, majd az MRI felvételek elemzését követően jött a meglepetés: a betegek közül 115, azaz a betegek csaknem 40%-a nem mutatta a betegség tipikus, csökkent szürkeállománnyal járó neuroanatómiai kórképét.
Ez azért érdekes, mert egyébként a betegek tünetei, demográfiai és klinikai jellemzői gyakorlatilag megegyeztek az eddig ismert (1-es típusú) agyi strukturális elváltozásokat mutató betegcsoporttal. A kísérlet vezetői szerint a jelenleg rendelkezésre álló antipszichotikumok közül csak igen kevés működik nagyon hatásosan, nagy részük csak valamennyire hatásosan, míg a betegek egy kisebb részénél egyáltalán nem fejt ki előnyös hatást. A szerkezeti eltérések rámutatnak arra, mennyire heterogén lehet ez a betegség, de a strukturális változások okairól a vizsgálat vezetői még csak találgatásokba sem voltak hajlandóak bocsátkozni.
