Tudomány
A Rorschach-teszt a Wikipedián
Vannak olyan tesztek, amelyek kérdéseire sokféle választ lehet adni, és éppen ezt értékeli az elemző. A svájci Hermann Rorschach Psychodiagnostik című, 1921-ben kiadott könyvében szereplő tíz tintafolt is ilyen – illetve az internet következtében egyesek szerint akár azt is lehet írni: ilyen volt.
Miután a Wikipedia online tudástár a közelmúltban elérhetővé tette a tíz tesztlapot és velük együtt a leggyakoribb válaszokat-magyarázatokat, számos pszichológus úgy érzi, ezt a személyiség-felmérő tesztet a jövőben nem alkalmazhatja úgy, mint eddig tette. Ezzel szemben a Wikipedia felhasználóinak elsöprő többsége úgy érzi, hogy a honlapnak, akárcsak eddig, kötelessége megosztani az internetezőkkel minden legálisan közzétehető információt. (Mivel a Rorschach-tesztet csaknem 90 éve dolgozták ki, az Egyesült Államokban már nem védi a szerzői jog.)
Az eredetileg egyetlen Rorschach-lap megjelenítése kapcsán kibontakozó, meg-megújuló vita júniusban új töltetet kapott, amikor James Heilman saskatchewani orvos a tesztről szóló cikket úgy illusztrálta, hogy feltette az angol Wikipediára mind a tíz tintafoltot és a legnépszerűbb értelmezéseiket is. Heilman azzal érvelt, hogy egyetlen paca megtartása értelmetlen lett volna a szemében. Más pszichológusok viszont a tudástárra bejelentkezve felpanaszolták, hogy a Wikipedia a pszichológiai értékelés egyik legrégibb eszközét veszélyezteti.
A tesztlapok már feltűntek más honlapokon, de a pszichológusokat csak a Wikipedia-közlés nyugtalanította komolyan. „Minél szélesebb körben forog a teszt, annál több lehetőség adódik a kijátszására” – idézte Bruce L. Smith pszichológust, a Nemzetközi Rorschach Társaság elnökét a The New York Times amerikai napilap. Ezen, fűzte hozzá, nem azt érti, hogy egy előzetesen tájékozott tesztalany képes lenne becsapni a pszichológust, aki rossz diagnózist adna emiatt, hanem inkább azt, hogy „a teszt értelmetlenné válna”.
Márpedig ezzel óriási kutatási anyag veszne el, Smith becslése szerint tanulmányok tízezrei elemezték a betegek válaszait és következtettek belőlük a különböző személyiségjegyekre. Persze mindenki elismeri, hogy új formájú foltokkal ismét be lehetne indítani a kutatást, de az új tesztek értékeléséhez hiányozna az hatalmas háttér- és normaanyag, amely a régi Rorschach-próbát értékessé teszi.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a pszichológusok szemében mindig aggasztó, ha diagnosztikai eszközök olyan amatőrök kezébe kerülnek, akik nem értenek azok alkalmazásához. Steve J. Breckler, az amerikai pszichológusok társaságának tudományos igazgatója leszögezte: „Nem helyeseljük, hogy a tesztlapokhoz bárki szabadon hozzájuthasson”.
Trudi Finger, a Hermann Rorschach könyvét először megjelentető korábbi céget megvásárló Hografe and Huber Publishing nevű vállalat szóvivője e-mailben közölte, hogy per indítását fontolgatják a Wikipediát működtető Wikimedia alapítvány ellen. Finger szerint a Wikipedia „hihetetlenül cinikusan jár el”, amikor egyfelől beszámol a Rorschach-teszt közzétételével kapcsolatban világszerte ismert tudósok és társaságok által hangoztatott aggodalmakról, másfelől ugyanabban a szócikkben közzéteszi a tesztanyagot az állítólagos elvárt válaszokkal.
Mike Godwint, a Wikimedia általános tanácsadóját azonban a jelek szerint nem túlságosan aggasztja az ügy, mint kifejtette, a Hogrefe nyilatkozatában foglalt jogi és etikai érvek „egy kicsit megmosolyogtatták”.
A Hogrefe számos cégnek biztosít licensz-szerződésben arra vonatkozó jogokat, hogy az értelmező anyaggal együtt forgalmazzák a Rorschach-tesztlapokat. Egy ilyen forgalmazó, a Western Psychological Services 110 dollárért árusítja a tesztlapokat és 185 dollárért egy nagyobb készletet. Heilman, aki először tette fel a hálóra az anyagot, a tesztlapok eltávolításának kísérletét ahhoz hasonlítja, ahogy a kínai kormány próbálja megakadályozni a világhálón az 1989. évi Tienanmen-téri mészárlásról szóló információhoz való hozzáférést.
Heilman szerint neki nem az a dolga, hogy elméleti meggondolásokból korlátozza az információt, és nem hiszi, hogy a tesztlap elterjedése káros. Véleménye szerint ugyanilyen alapon ki kellene tiltani a Wikipediáról a szemészeti vizsgálatokon alkalmazott, nagy E-vel kezdődő Snellen látás-táblázat jeleit is, mert ha valaki előre ismeri, akár előre be is tanulhatja és becsaphatja az ellenőröket, ez pedig balesetre vezethet. „Ezért vegyük ki a Wikipediáról?” – idézte az amerikai lap Heilman doktort, aki azt sem titkolta, hogy saját papája ezzel a módszerrel bizony át is verte az orvost.
MTI
