A neandervölgyiek fogkövei segíthetnek új antibiotikumok fejlesztésében
Szinte az összes antibiotikum forrása valamely baktérium, csakhogy hosszú ideje nem sikerült a rezisztens kórokozókkal szemben hatásos új antibiotikum-típusokat találni. A neandervölgyiek ebben is segíthetnek, írja a Qubit.
A szájüreg egyedi mikrobiális kortörténetét a fogkövek őrzik. A lepedékből az őskövületekhez hasonlóan fosszilizálódó képletekből ugyanis akár egy ember teljes élete is visszakövethető a legújabb genomikai eljárásokkal. Ezen alapul az a forradalmi vizsgálati módszer is, amellyet Christina Warinner, a Harvard Egyetem biomolekuláris régésze dolgozott ki az őskori emberek életmódjának rekonstruálására – írja a Live Science nyomán a lap.
Warinner és kollégái a Science-ben megjelent tanulmányukban részletezték azokat az eredményeket, amelyekre az őskorban élt 12 neandervölgyi (Homo sapiens neanderthalensis), 34 modern ember (Homo sapiens sapiens), valamint 18 kortárs személy fogköveinek vizsgálatával jutottak. A kutatók több mint 10 milliárd DNS-fragmentumot szekvenáltak, aminek alapján összesen 459 baktérium genomját azonosították, amelyek 75 százaléka a ma élő emberek szájüregi mikrobiomjában is megtalálható.
A kutatócsoport a gyógyszeriparban egyebek mellett az antibiotikumok fejlesztésre alkalmazott bioszintetikus génklaszterek (BGC) segítségével azt is meghatározta, hogy a szóban forgó mikroorganizmusok milyen enzimeket termeltek. A legnagyobb meglepetésükre az ősi genomok segítségével két tökéletesen új enzimet is sikerült előállítaniuk. A kutatók szerint ez azért is fontos eredmény, mert gyakorlatilag szinte az összes antibiotikum forrása valamely baktérium, csakhogy hosszú ideje nem sikerült senkinek a rezisztens kórokozókkal szemben hatásos új antibiotikum-típusokat találni. A neandervölgyiek ebben is segíthetnek.
