A művi abortusz nem okoz mentális zavart
Mintha nem okozna elég stresszt annak eldöntése, hogy mit kezdjen a nő egy nem kívánt terhesség esetén, az utóbbi években több vizsgálat szerint is az abortuszon átesett nőkben nagyobb a beavatkozást követő mentális zavarok kockázata.
A New England Journal of Medicine-ben közölt új, dániai vizsgálat szerint azonban arra a következtetésre jutott, hogy alaptalan a fenti állítás. Mi több, bár az – első trimeszterben elvégzett – abortusz után nem növekedett a pszichiátriai problémák gyakorisága, az először szülő nőkben viszont a szülés után megemelkedett ez az arány.
"Azoknak a nehéz helyzetben levő nőknek, akik nem tudják eldönteni, hogy megszakíttassák-e terhességüket, tudniuk kell, hogy nem kell tartaniuk semmilyen súlyos mentális zavartól, ha az abortuszt választják" – mondta Trine Munk-Olsen, a Aarhus Egyetem epidemiológusa, aki a vizsgálatot vezette.
Munk-Olsen és munkatársai 350 000 olyan nőt választottak ki a dániai országos egészségügyi regiszterből, akik 1995 és 2007 között először lettek terhesek, és vagy megszülték gyermeküket, vagy abortuszt végeztettek. Korábban a résztvevők egyikének sem volt pszichiátriai zavara. A kutatók megvizsgálták, hogy közülük hányan fordultak pszichiáterhez a szülést vagy az abortuszt követő 12 hónapban, illetve az azt megelőző 9 hónapban.
Az abortuszt megelőzően a nők 1,46 százaléka, az abortusz után pedig 1,52 százalékuk keresett fel pszichiátert – a két adat közt nem volt statisztikai különbség. A gyermeküket megszülő nők közül 0,39 százalék fordult pszichiáterhez a szülés előtt, és 0,67 százalékuk a szülés után. Ez jelentős különbség, ami feltehetően a szülést olykor követő posztpartum depressziónak tudható be.
Ahogyan dr. Robert Blum, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatója összefoglalta: a vizsgálat alátámasztotta azokat a kutatásokat, amelyek megkérdőjelezték a kapcsolatot az abortusz és a pszichiátriai problémák között. Amint mondta, nincs empirikus alapja azoknak az állításoknak, amelyek szerint létezne valamilyen posztabortuszos trauma, depresszió, poszttraumás stressz zavar vagy valami efféle. (Dr. Blum a mostani vizsgálatban nem vett részt, de 2008-ban publikált a kérdésről egy szisztematikus áttekintést.) Dr. Blum szerint azok a vizsgálatok, amelyek összefüggést találtak az abortusz és a későbbi mentális zavarok között, túlságosan kis esetszámúak, és ezért kevéssé megbízhatóak voltak. Jelentős előrelépésnek tartja a mostani tanulmányt, mivel ez csak az először jelentkező mentális problémákat vizsgálta és összevetette az abortusz előtti és utáni adatokat.
Ugyanakkor dr. Blum felsorolta a tanulmány néhány fontos hiányosságát is: nem kontrollálták a nők életkorát, a családi anamnézisben előforduló pszichiátriai problémákat, a társadalmi-gazdasági tényezőket, és azt sem, hogy kívánt terhességről volt-e szó. Részben ezek miatt sem várható, hogy az új tanulmány véget vessen az abortusz-mentális zavar vitának, amelyet egyébként sokkal inkább a politika táplál, mint a tudomány.
