A magyar ember bírja a fájdalmat, csak nem éli túl...
A Harvardról a Lendület programmal hazacsábított Maurovich-Horvat Pál kardiológussal közöl interjút az MTA honlapja.
– Magyarországon háromszor többen halnak meg szívinfarktus miatt, mint amennyi az európai átlag. Ugyanakkor az is nagy gond, hogy a betegek többségénél a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál az első "tünete" annak, hogy valami nincs rendben a koszorúereivel. Előtte panaszmentes – mondja a kutatóorvos néhány éven belül szeretne kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel még szívinfarktus előtt megtalálhatnák a legnagyobb veszélyben lévő embereket.
- A szívizom-infarktusos betegek egyharmada a helyszínen meghal. Ha túlélik az első néhány percet, akkor már azon múlik a sorsuk, hogy milyen gyorsan cselekszünk. Minden perccel szívizomsejteket vesztünk, minden egyes óra késlekedés 15%-kal csökkenti a túlélés esélyét. Sajnos Magyarországon ebben sem vagyunk túl jók: a szomszédos Ausztriához képest átlagosan egy órával később hívunk mentőt.
A magyar ember bírja a fájdalmat, csak sajnos utána nem éli túl... Az általam vezetett csapat – az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport – a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján pont azzal foglalkozik, hogyan lehetne időben felismerni a koszorúerekben képződő rosszindulatú felrakódásokat, az úgynevezett sérülékeny plakkokat, mielőtt még problémát okoznának. (...) Ha például van valakinek egy rosszindulatú plakkja a koszorúér bal elülső leszálló ágán – amit "özvegycsináló" artériának is hívunk –, és ezt sikerül időben felfedezni, akkor olyan gyógyszeres kezelést alkalmazunk, ami stabilizálja a felrakódást. Egy ilyen kezelés után már nem valószínű, hogy a plakk a jövőben infarktust okoz. Csakhogy jelenleg nincs elég adatunk, ami alapján a veszélyes és veszélytelen típust el tudnánk egymástól különíteni – olvasható az interjúban az mta.hu-n.
