A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával, közölte új kutatási eredményeiről az ELTE Etológia tanszéke.
Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjának az amerikai Dog Aging Projecttel közösen elért új kutatási eredményei a GeroScience szaklap friss számában jelentek meg.
Magyar és amerikai kutatók szerint minél több jelét mutatja egy kutya a kognitív hanyatlásnak, annál magasabb az agyában az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó béta-amiloid 42 nevű peptid (Abeta-42) szintje. A vizsgálat alátámasztja, hogy a "kutyademencia" jól modellezi az emberi demencia számos kulcsfontosságú elemét. A kutyák osztoznak a környezetükön az emberrel, hasonló kockázati tényezők hatnak rájuk, genetikailag változatosak és akár tízszer gyorsabban megöregednek, mint az ember. A kutyák egy részénél időskorban spontán "demencia" alakul ki.
"Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Abeta-42 szintje kapcsolatban van-e a kutya kognitív állapotával és az életkorával. Laboratóriumunk Martin Darvassal együttműködve kifejlesztett egy új vizsgálatot az Abeta-42 mérésére az agyban, valamint az agy-gerincvelői folyadékban, de kezdetben nem jutottunk elegendő állati mintához" - idézi a tájékoztató Matt Kaeberleint, az amerikai Dog Aging Project egyik alapítóját. Ekkor fordultak az amerikai kutatók Kubinyi Enikő etológushoz, az ELTE kutatójához, aki Czeibert Kálmán állatorvossal és Sára Sándor genetikussal közösen 2017-ben létrehozta a Kutya Agy és Szövetbankot az Etológia Tanszéken.
Ez a rendszer lehetővé tette, hogy az amerikai-magyar kutatócsoport összefüggésbe hozza a szövettani és molekuláris adatokat a viselkedési jellemzőkkel. Ennek eredményeként mindhárom vizsgált agyi régióban (prefrontális kéreg, temporális kéreg, hippokampusz/entorhinális kéreg) jelentős összefüggést találtak az Abeta-42 és az életkor között, tehát minél idősebb volt az állat, annál magasabb volt az agyában a peptid szintje.
A demencia mértékével is összefüggött az agy Abeta-42 szintje. A kognitív károsodás és az Abeta-42-szint közötti kapcsolat arra utal, hogy az emberekéhez hasonló mechanizmus áll a kognitív hanyatlás hátterében a kutyákban is.
A kutyaagy Abeta-42 szintje és a kognitív pontszámok közötti összefüggés megerősíti, hogy a gazdájukkal élő kutyák jól modellezik azt a genetikai és környezeti sokféleséget, ami fontos szerepet játszhat egyes betegségek kialakulásában, ezt azonban laboratóriumi környezetben lehetetlen vizsgálni.
A jövőben érdemes lesz a kutyákat is bevonni az Alzheimer-kór megelőzését és kezelését célzó vizsgálatokba. Ezek a kutatások nemcsak az emberek gyógyítását segíthetik, hanem hozzájárulhatnak a kutyák egészséges élettartamának növeléséhez is, olvasható az Etológiai Tanszék közleményében.
