„A kommunisták alatt szinte minden bio volt”
Nem élnek és nem táplálkoznak ma egészségesebben a csehek, mint az 1989 előtt, holott a feltételek adottak lennének - derült ki a cseh statisztikai hivatal összehasonlításából.
"A statisztikusok meglepő adatai azt mutatják, hogy a csehek étlapja negyedszázaddal ezelőtt a hiánygazdaság korában több tekintetben jobb volt, mint a mai túltelített szupermarketek idején" - írja a Lidové Noviny című konzervatív prágai napilap a statisztika ismeretében.
Bár az üzletek az 1989-es rendszerváltás után megteltek élelmiszerrel, a bársonyos forradalom a csehek táplálkozási szokásaiban nem hozott változást. "Ha megnézzük az egyes élelmiszerek fogyasztási adatait, nem állíthatjuk, hogy a csehek ma jobban és egészségesebben táplálkoznának" - mutatott rá Miroslav Koberna, a cseh Élelmiszer Kamara vezetőségi tagja.
Az 1989 előtti, illetve utáni adatok beszédesek. A totalitárius rendszer utolsó évében egy cseh állampolgárra 97,4 kg hús (49,9 disznóhús, 30 kg marhahús), 94,1 liter tej, 9,4 kg vaj és 7,4 kg sajt elfogyasztása jutott. Az ember elfogyasztott még 82 kg burgonyát, 56 kg kenyeret, 68 kg friss zöldséget és 70 kg gyümölcsöt. Megivott 151 liter sört, 13 liter bort és 46 liter frissítőt. Megfőzött 1,94 kg kávét, amihez 1776 cigarettát szívott el.
Negyedszázad elteltével a húsfogyasztás 20 százalékkal csökkent. Különösen a marhahúsfogyasztás visszaesése 9,1 kg-ra aggályos, mert az a szervezet számára rendkívül fontos anyagokat tartalmaz. Ugyanakkor a csirkehúsfogyasztás megduplázódott. Tekintettel a behozott csirkehús többségének minőségére, ez aligha minősíthető sikernek. A sajtfogyasztás 40 százalékkal nőt, de tejből 25 százalékkal kevesebbet isznak az emberek. Csökkent a kenyérfogyasztás, de megduplázódott a tésztafélék fogyasztása.
"A legnagyobb problémát az okozza, hogy ma az élelmiszerekbe különféle adalékokat, kiegészítőket raknak, ami korábban nem létezett, ugyanakkor az élelmiszerek általános minőségének a színvonala is visszaesett" - állítja Koberna a lapban. Hozzátette: ez nagymértékben az élelmiszerboltok árpolitikájának is a következménye, mert előnyben részesítik az olcsó, de gyenge minőségű árut, és az emberek sajnos vevők erre.
Az 1989 előtti, illetve mai élelmiszerek minőségéről hosszú évek óta folyik a vita. Arról, hogy ma összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék, nincs vita. Ami azonban a minőséget illeti, ott többnyire a régi rendszer oldalára billennek a szakértők nézetei. "Ha van valami, amiben 1989 után csalódtam, akkor az az élelmiszerek minősége" - nyilatkozta a lapnak Ludek Pouzar prágai szakács. "Valamikor sorba kellett állni mindenért, de a hús akkor hús volt. Ugyancsak tény, hogy a vendéglőkben, konyhákban messziről sem főztek olyan sok mindent félkész termékekből, mint ma" - fejtette ki.
"Ma nagy divat a biogyümölcs, a biozöldség, de a kommunisták alatt szinte minden bio volt, mert vegyszereket ebben az ágazatban csak nagyon elvétve használtak" - jelentette ki Petr Fort élelmezési szakértő. Ezt a véleményt többen vitatják, s rámutatnak, hogy a szövetkezetekben azért elég masszív volt a vegyszerek használata. A külföldi behozatal minimális volt, s a minőséget már a gyártóknál, termelőknél ellenőrizték, nem pedig utólag az üzletekben. Fort szerint korábban a gyümölcs és a zöldség nagy részét a kistermelők és a családi, háztartási gazdaságok állították elő, tehát személyes érdekük volt a jó minőség. Ugyanez volt a helyzet a hússal is, hiszen a háziállatok nevelése vidéken mindenütt el volt terjedve, míg ma kiveszőfélben van. "Az alma ugyan nem volt olyan szép és formás, mint ma, de bio volt" - hangoztatta Fort.
Ami az alkoholt illeti, ma többet és mást isznak a csehek, mint korábban. Míg 1989-ben egy cseh állampolgárra átlagban 8,2 liter tiszta szesz jutott, addig ma ez meghaladja a tíz litert. A sörfogyasztás mérsékelten csökkent, de a borfogyasztás 30 százalékkal emelkedett. Korábban a csehek többnyire a vendéglőkben ittak, ma egyre inkább otthonukban. Szakértők szerint ennek egyik negatív következménye, hogy nagyon megnőtt az alkoholfüggő nők száma. Szerintük ez azonban az életmódváltozásnak is következménye.
Nagyon meglepőek a dohányzási adatok. 1989 előtt, amikor szinte mindenütt lehetett dohányozni, egy személyre 1776 elszívott cigaretta jutott. Ma, amikor nyilvános helyen szinte sehol sem lehet rágyújtani, ez a szám meghaladja a 2000-t. Ehhez a fiatalok körében a kábítószer fogyasztás is hozzájárul, ami korábban szinte ismeretlen volt.
