Tudomány
A hidrogénperoxid mozgósítja az immunrendszert
A zebrahalat használva állati modellként, kiderült, hogy sérülés esetén a sebben hidrogénperoxid termelődik, és ennek hatására gyűlnek fel a sebesülés helyén a fehérvérsejtek. Bár korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a fehérvérsejtekből baktériumölő hatású hidrogénperoxid szabadul fel, azonban eddig nem tudták, hogy a hidrogénperoxid „első jelzőként” működik, riasztva a sebgyógyulásban szerepet játszó sejteket. Ez fontos felismerés, mert nagyon kevés tudható arról, hogy hogyan érzékelik a szövetek a sebesülést és milyen jelzéseket bocsátanak ki ilyenkor.
A Philipp Niethammer és Clemmens Grabber által kezdeményezett, és a Nature-ben megjelent vizsgálat eredetileg nem a sebgyógyulásra irányult, hanem a reaktív oxigén fajtáknak (ROS) nevezett molekulacsoport kimutatására a szervezetben – e csoportba tartozik a hidrogénperoxid is. Ennek érdekében a zebrahal embrióba egy olyan szintetikus gént vittek be, amelynek színe hidrogénperoxid hatására megváltozik. Mire a zebrahalak lárvaállapotba jutottak, a gén egész testükben jelen volt, és hidrogénperoxid jelenlétében fényt bocsátott ki.
De hogyan lehet előidézni a hidrogénperoxid termelődését a szervezetben? Mivel az már ismert volt, hogy a fehérvérsejtek hidrogénperoxidot állítanak elő, magától értetődőnek tűnt, hogy egy apró sebet ejtenek a zebrahalon, és azt várták, hogy az odagyűlő fehérvérsejtek miatt felszaporodik a hidrogénperoxid. A kutatók meglepetésére azonban a sebzést követően azonnal kimutatható volt a hidrogénperoxid, először a sebben, majd a környező szövetekben, mielőtt még a fehérvérsejtek megjelentek volna.
Ezután megismételték a kísérletet, de ezúttal deaktiváltak egy olyan fehérjét, amelyről tudták, hogy a pajzsmirigyben hidrogénperoxidot termel. Ilyen körülmények között nem csak hogy nem szaporodott fel a hidrogénperoxid a sebzés helyén, de a fehérvérsejtek sem gyűltek fel a seb körül. Ez meggyőzően bizonyította a kutatók számára, hogy a fehérvérsejtek sebzéskor a sebben felszabaduló hidrogénperoxidra reagálnak, és e jelzés nélkül nem jön létre helyi immunválasz.
A zebrahallal szerzett tapasztalatok természetesen nem vonatkoztathatók egy az egyben az emberekre. Ennek ellenére, mivel az emberi szervezetben főleg a pajzsmirigyben, a bélben és a tüdőben keletkezik sok hidrogénperoxid, a kutatók azt feltételezik, hogy felfedezésük új megvilágításba helyezhet egyes bél- és tüdőbetegségeket, azokat, amelyek esetében erőteljesen felszaporodnak a fehérvérsejtek az adott szervben. Ilyen betegség lehet például az asztma, amelynél talán a krónikus irritáció okozta nagy mennyiségű hidrogénperoxid termelés vezet a fehérvérsejtek extrém mértékű felszaporodásához a tüdőben.
A cikket a Harvard Medical School honlapja szemlézte.
Weisz Júlia
