A doktor az egészségügy betege
Jelentősen túlterhelt a magyar orvoskar, amelyet a lakosságnál nagyobb arányban sújtanak daganatos, gyomor-bélrendszeri, mozgásszervi betegségek, valamint az allergia és a magas vérnyomás – derül ki a többi közt abból a friss kutatásból, amelyet a Magyar Orvosi Kamara végeztetett tagjai körében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének bevonásával.
A kamara munkavégzésre, egészségi és pszichés állapotra, valamint egészségmagatartásra vonatkozó online kérdőíves felmérését a hazai orvosok 16,18 százaléka töltötte ki – a legtöbben Budapesten és Pest megyében. Az egyelőre első körös eredményeket összehasonlították a lakosságnak a Hungarostudy 2013 körében kapott adataival. Mint Éger István, az orvosi kamara keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a mintegy 5600 válaszadó legkevésbé anyagi helyzetével, munkája anyagi és egyéb elismerésével, míg a leginkább lakókörnyezetével, saját teljesítményével és kapcsolataival elégedett.
A kutatás adatai szerint orvosaink jelentősen túlterheltek: tiszta munkaidejük (másodállással, ügyelettel együtt) meghaladja a 65, utazással együtt a heti 70 órát. Nyilván erre is visszavezethetően jó 40 százalékuk kiégett, körülbelül 20 százalékuk érzéketlenné válik, cinizmus felé hajló viselkedésmintákat vesz fel, negyedük pedig az érzelmi kimerülés jeleit mutatja. Jól tükrözi ezt szubjektív képük az egészségi állapotukról: 32 százalékuk gyakran feszült, 63 százalékuk pedig túlterheltnek érzi magát – jellemzően a nők és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók a veszélyeztetettebbek.
Az orvosnők egyébként is rosszabb eredményeket mutatnak a lakosságnál: körükben gyakoribb a spontán vetélés, nehezebben érik el a kívánt terhességet, s bár a lakosság körében alacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság, az orvosnőkkel körülbelül azonos arányban szülnek gyermekeket.
Az orvosok a lakossághoz képest daganatos, gyomor-bélrendszeri, mozgásszervi betegségekben, valamint az allergiában és magas vérnyomásban is veszélyeztetettebbek (harmaduk küzd magas vérnyomással, negyedük mozgásszervi bajokkal, ötödük allergiás, hatoduknak szembetegsége van, az orvosok hetede pedig gyomor-bélrendszeri megbetegedésekkel küszködik).
Az Európa-szerte élenjáró kutatás csupán a sportban és a dohányzásban mutatta „jobbnak” az orvosokat az átlagpolgároknál: szemben a lakosság 32 százalékával, a doktoroknak csak 10,8 százaléka cigarettázik rendszeresen, míg a sportolási hajlandóság kétszer nagyobb a lakosságénál. Megdöbbentő adatokkal szolgáltak viszont a hazai gyógyítók elvándorlási terveiről. Eszerint az elkövetkezendő egy-két esztendőben a válaszolók csaknem 17 százaléka tervez külföldi munkavállalást, ami a teljes orvoskarra vetítve ötezernél is több orvos elveszítésével fenyeget – ismertette az adatokat Éger István.
A kamara tervei szerint 3-5 évente megismétlik az online adatgyűjtést.
