"Kutatás-fejlesztésre kell alapozni a magyar gazdaság növekedését"
Új, kutatásra-fejlesztésre, innovációra épülő fázisba kell léptetni a magyar gazdaság növekedését, a kreativitásra és a szellemi tőkére kell építeni. Ez jó kiindulási alap a gazdaság következő fejlődési szakaszának megteremtéséhez, mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott kétnapos tudományos és technológiai konferencia megnyitóján kiemelte: ezzel teljesen új ipari korszakra készítik fel a gazdaságot, amikor az informatika és az ipar összeolvad. Sok a teendő ezzel kapcsolatban, és az a cél, hogy az idevonzani szándékozott beruházások központjába az innováció és a kutatás-fejlesztés kerüljön, közölte. Hozzátette: meg kell győzni a befektetőket, hogy a digitális, a kutatás-fejlesztési beruházásoknak itt van a legjobb helye.
A miniszter kifejtette: a jövőben is az autóiparra akarják alapozni a magyar gazdaság növekedését, "nem lehet sutba vágni az elmúlt évek eredményeit", az autóipar továbbra is húzóágazat marad, de nem abban a formában, mint korábban. A cél az, hogy minél több autóipari vállalat kutatás-fejlesztési központja helyszíneként Magyarországot válassza. A jövőben a két fő irány az elektromobilitás és az önjáró, önvezető autók világa.
Szijjártó Péter úgy vélte, "egyre durvább kihívásokkal kell szembenézni", és az egyik legjelentősebb kihívás a tudományt és innovációt érinti, mert talán még soha nem volt olyan éles a verseny ezen a területen, mint most, és aki nem tud lépést tartani a korral, az nem lesz versenyképes.
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt, hogy fel kell készülni arra, hogy a változások rendkívül gyors üteme csak nőni fog a jövőben, a digitalizáció növekedése, a gazdaság változása, az állam működésének, a diplomácia, az oktatási rendszer és a hétköznapi életet körülvevő nagy rendszerek átalakulása várható. Mint mondta, a 2015-ös nemzeti konzultáción véleményt mondók szándéka határozta meg az átfogó fejlesztési program, a Digitális Jólét Program kidolgozását. A leglényegesebb változás, hogy a kormány alapvetően úgy gondolkodik a digitalizációról, hogy az nem üzleti, politikai, technológiai vagy tudományos kérdés, hanem egy összetett társadalmi jelenség, amelynek középpontjában a digitalizáció lehetőségeit kihasználni tudó és akaró ember áll, így a program középpontjában is az embernek kell állnia.
Deutsch Tamás kiemelte: a program célja a 21. század követelményeinek megfelelő digitális infrastruktúra teljes körű kiépítése, a gazdaság digitális átalakításának végrehajtása, a magyar állam működésének teljes digitális átalakítása, valamint a digitális készségek fejlesztése.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hangsúlyozta: ahhoz, hogy a gazdaság megújuljon, meg kell újítani a kutatás-fejlesztés, az innováció rendszerét is, sőt a magyar oktatást is, mert bár adókedvezményekkel, támogatásokkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy vállalatok jöjjenek Magyarországra, a legfontosabb egy nemzetközi nagyvállalatnak, amikor az ország mellett dönt, hogy megfelelő szakembereket találjon itt.
Kifejtette: a nemzeti innováció rendszere a felsőoktatás, a kutatóhálózat, a gazdaság és a kormányzat együttműködéséből áll. A tudományos és technológiai (tét) attasék feladataként elsősorban az információértékelést, a tájékoztatást és a kapcsolatépítést jelölte meg.
