Tíz egyetemi kutatócsoport végzett vizsgálatokat
540 nap a világűrben – a NASA ikervizsgálata
Ionizáló sugárzás, súlytalanság, zaj, a cirkadián ritmus hiánya és szűkösség. Milyen következményekkel járhatna egy utazás a Marsra? USA-beli kutatók egy egypetéjű ikerpár bevonásával vizsgálták azt, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre, ha egy évet eltölt a világűrben.
A Science folyóiratban megjelent eredmények egy NASA-hoz tartozó asztronauta-ikerpár vizsgálatai során születtek, akik közül az egyik testvérpár egy évet töltött el a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az 55 éves ikerpár egyike 4 űrutazáson vett részt és 54 napot töltött el a világűrben. Az ikertestvére ennél többet, összesen 540 napot, ami egy 340 napos, hosszabb ideig tartó ISS-en való tartózkodást is magába foglal.
A 10 kutatócsoport által végzett vizsgálatok a genetikai változások mélyreható elemzésén túl a kardiovaszkuláris rendszer egészségének, illetve az űrutazók mentális állapotának az értékelésére is kiterjedtek.
48-szoros dózis ionizáló sugárzásokból
Az ISS-ről visszatért asztronauta dozimétere 76,18 mGy energiadózis értéket jelzett, illetve a mért effektív dózis 146,34 mSv-volt. Ez 48-szor magasabb sugárterhelést jelent, mint az, amit a Földön élő emberek átlagosan ugyanennyi idő alatt kapnak. Egy Mars-utazás – a számítások alapján – ezt az egyébként is emelkedett dózist még 8-szorosára emelné.
Genetikai következmények
A világűrben tartózkodás megnövelte az inverziók és a transzlokációk (géndarabka áthelyeződések az ionizáló sugárzás miatt) számát. Mindez, mivel a folyamat a promotor régiók onkogénekhez való kapcsolódásával járhat, a daganatos megbetegedések kockázatának a növekedéséhez vezet, hosszú távon is, évek-évtizedek múltával. Hogy mindez – számszerűsítve – mekkora rizikófokozódást takar, pontosan nem ismert; elsősorban azért nem, mert eddig mindössze 8 ember töltött el 300 napnál többet a világűrben.
Az ISS-en tartózkodás megváltoztatta a DNS metilációs mintázatát. A hosszú űrutazásról visszatért ikerpárnál a DNS 83 százaléka volt metilált, szemben a testvérénél talált 79 százalékkal. Ezek az ún. epigenetikai módosulások egyrészt az ionizáló sugárzás, másrészt a megváltozott körülményekre adott immunológiai válaszreakció eredményeként is kialakulhatnak. Azok pontos oka jelenleg még nem ismert.
Meglepő módon az űrből visszatért testvérpárnál a kutatók a telomerek meghosszabbodását tapasztalták. Mivel a telomerek hossza a még lehetséges sejtosztódások számával korrelál, mindez egyfajta „fiatalító”, élettartamot meghosszabbító hatásra utal. Megjegyzendő azonban, hogy a hatás nem volt tartós, sőt, a Földre való visszatérést követően az ISS-en tartózkodott asztronauta telomer szakaszai még rövidebbé váltak, mint az ikertestvéréé.
Megterhelő a szívnek, árt a szemnek
A genetikai változásokon túl számos egyéb változást is okoz a súlytalanság. A vizenyős fej és az elvékonyodott lábak több, mint átmeneti esztétikai hiba. A fejbe áramló jelentősebb vérmennyiség a szemben az érhártya károsodásához vezethet, ami az űrutazók 40 százalékánál csak részben revezibilis látászavarokat okoz.
A földi viszonyok között jellemzőnél a szív mintegy 10 százalékkal nagyobb teljesítmények van kitéve az űrben, ami olyan érelváltozásokat idéz elő, amik az ateroszklerózisra jellemzők. Bár ez utóbbi, a Földre való visszatérést követően rendeződik.
Az űrutazóknál kognitív zavarok is felléphetnek – ezt az ISS-en tartózkodó ikerpárnál is kimutatták.
A mitokondriumok is nehezen bírják a terhelést. A világűrben tartózkodás hatására megnő a vérben a mitokondriális DNS mennyisége, a mitokondriumok szétesésére utalva. Emellett, az anaerob folyamatok előtérbe kerülését támasztja alá az, hogy a vér laktát-szintje megemelkedik.
Három évig tartana az utazás a Marsra
A Marsra való utazás 3 évig tartana. Kérdéses, hogy az emberei szervezet kibír-e ekkora terhelést, lesz-e Mars-utazás.
(Forrás: Science)