Bruxinfo cikkei

Az emberi jogok és a terrorizmus elleni küzdelem; a konfliktusok hatása a nőkre és a gyermekekre; ember- és emberiszervkereskedelem; szexipar és gyermekmunka – címszavak abból a jelentésből, amelyet több mint 70 ország emberi jogi helyzetét vizsgálva hagyott jóvá az Európai Parlament.

Minden tizenkét gyerekből egy kényszerből dolgozik vagy szexuális kizsákmányolás áldozata. Gyermekek ezreit továbbra is „fegyveres játékszerekként” használják a Föld több mint húsz országában – állapította meg egyik legfrissebb jelentésében az Európai Parlament. A dokumentumot 251 igen szavazattal, 64 nem ellenében, 255 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A jelentés – miközben nyomatékosan elítéli a terrorizmus valamennyi formáját és elismeri, hogy a kormányok elsőrendű feladata az állampolgárok védelme, valamint a terror elleni harc – leszögezi: mindez „nem történhet a nemzetközi emberi jog, a humanitárius és a menekültjog rovására”. A képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy 78 állam még mindig

fenntartja a halálbüntetést,

ugyanakkor – mások mellett – elismeréssel nyilatkoztak Törökországról, amely 2004-ben valamennyi bűncselekmény esetében eltörölte a büntetésnek ezt a fajtáját. Az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott éves jelentésben a képviselők sürgették a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Kínával és Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd kapcsán gyakoroljon nyomást ezen államokra „a halálbüntetésre vonatkozó, ténylegesen végrehajtott és a jogszabályok módosításához vezető moratórium elérése érdekében”. A jelentés felszólította az Egyesült Államokat, hogy törölje el a halálbüntetést.

Tilos a félrevezető reklám

Az Európai Bizottság új szabályozást javasolt az élelmiszerek címkézésére, hogy ezáltal kivédhetőek legyenek a félrevezető állítások a termékek egészségre gyakorolt hatását illetően. Azaz: a fogyasztó megbízható információkat kapjon az adott élelmiszernek mind a tápértékéről, mint az egészségre gyakorolt hatásáról.

David Byrne, a bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy az új javaslat értelmében megtiltják az olyan homályos állítások feltüntetését az élelmiszerek címkéin, a reklámokban és a kereskedelemben, mint például: „segíti testét a stressz elleni küzdelemben”, „megőrzi memóriáját”, „megőrzi fiatalságát” vagy „csökkenti a bevitt kalóriák hasznosulását”. Nagyon szigorú szabályokhoz, kőkemény tudományos bizonyítékokhoz kívánják kötni az olyan állítások használatát is, mint az „alacsony zsírtartalmú”, illetőleg „rostokban gazdag”.

Az Európa Parlament és az uniós országok kormányai elé ősszel kerülő javaslatok szerint az EU élelmiszer-biztonsági hivatala lenne hivatott arra, hogy minden egyes termék esetében elbírálja az egészségre gyakorolt hatást kedvező színben feltüntető kijelentéseket, és közösségi szinten csakis a bizonyítékokkal alátámasztott állítások lesznek engedélyezhetőek. A javasolt irányelvek szerint a „zsírmentes” és „cukormentes” kategóriába olyan élelmiszerek tartozhatnak, amelyek zsír-, illetve cukortartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,5 grammot.

Lesz mit behozni

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) a közelmúltban első ízben tett közzé adatokat a tíz tagjelölt állam munkaerőköltségeiről. A statisztikából kiderül, hogy az Európai Unióban a munkaadónak átlagosan több mint ötször többe kerül egy munkavállaló foglalkoztatása, mint a csatlakozás előtt álló országokban.

Az Eurostat egybevetette a csatlakozás előtt álló országoknak és az Európai Unió jelenlegi tagjainak munkaerőköltségeit. (Ezen a munkaadónak a munkavállaló alkalmazásával kapcsolatos összes kiadását kell érteni, vagyis a dolgozó bére mellett ide tartoznak a munkaadó által fizetett társadalombiztosítási járulékok, szociális hozzájárulások, képzési költségek, valamint a céget terhelő más adók is.)

A felmérés szerint Svédországban a legdrágább a munkaerő: a svéd munkaadónak minden egyes munkavállaló óránként 28,5 eurójába kerül. A skandináv országot Dánia és Németország követi a sorban.

Az Európai Unióba igyekvő országokban (Málta kivételével) ezzel szemben az átlagos munkaerőköltség mindössze 4,21 euró, ami kevesebb mint ötöde az EU átlagának. Ugyanakkor az egyes tagjelöltek között is számottevőek a különbségek. Ciprus (ahol a munkaerőköltség óránként 10,74 euró) és Szlovénia (8,98 euró/óra) például már megelőzi a legalacsonyabb szinten lévő EU-tagállamot, Portugáliát, ahol óránként 8,13 euróba kerül egy iparban, illetve szolgáltatási szektorban dolgozó munkás foglalkoztatása. Magyarország a csatlakozók közül az 5. helyen áll, 3,83 euró/órás szinttel. A következő körben csatlakozók közül Bulgáriában a legolcsóbb a munkaerő: óránként mindössze 1,35 euróba kerül, de Romániában is csak 1,51 euróba.